Századok – 1892

Az Emlékkönyv tartalma - Nagy Imre: A Dunántúl történetkedvelők. 71

72 TÖRTÉNETI iRODALOM. 72 wem aus ihnen ist unbekant, dass nur eine rechtschaffene Auferziehung der .lügend und sorgfältige Bildung ihrer ersten Neigungen der sichere Weg ist, die Ehre eines Staates und die allgemeine Glückseligkeit zu befördern, zu befestigen und zu vermehren.« Migazzi a nyarat mindig Yáczott töltötte. Ilyenkor legkedvesebb helye a Collegium volt, melyet a liazafiassága által mindenkor kitűnt piarista-rend gondozására bizott. Társalgott a növendékekkel, buzdította őket a tanulásra, sőt önmaga is tartott előadásokat. A vizsgálatokat a biboros maga vezette s megtörtént, példáúl Almássy Ignácznál, hogy a nyilvános disputákon ő maga vitatkozott a jelöltekkel. Valószínű, hogy ez intézet, melyben 21 ingyenes és 46 fizető növendék volt, nagy lendületet nyert volna, ha II. József császár el nem nyomta volna. Migazzi bécsi érsekeskedése négy uralkodó : Mária Terézia, II. József, Lipót és Ferencz uralkodásuk idejére esik. Migazzi ugyanis 1803. ápr. 14-én halt meg 89 éves korában. Három uralkodót élt tehát túl. Negyvenhat évig ült az osztrákok legfőbb egyházi méltóságában és pedig a legválságosabb időkben. Mária-Teréziának ő nála hívebb tanácsosa, kedveltebb embere alig volt. És ámbár nem egyszer történt, hogy nézeteik eltérők voltak, sőt az oktatásügy úgynevezett reformjánál az összeütközés veszélye nyilvánvalóvá lőn, mégis egyrészt az uralkodó nő higgadtsága, másrészt Migazzi bölcsessége mindig talált módot a nagyobb baj elhárítására. A királyi kegy rendkívüli nyilvánulása volt — az akkori utazási viszonyok és udvari szokások mellett — az, melyben 1764-ben a vácziak gyönyörködhettek, mikor a királynő fényes kíséretével, mint Migazzi vendége, bevonúlt az ezen alkalomból nagy pompával díszített városba. II. Józsefnek szabadelvű és bölcseleti gondolkodása soha sem tudott megbarátkozni Migazzi mély vallásosságtól áthatott személyével. Reformtörekvéseinek természetes ellenfelét látta benne. Folytonosan ellenkező állásponton voltak, ámbár ez külsőleg alig nyilvánult másban, mint azon alázatos előterjesztésekben, a melyekkel Migazzi a császár rendeleteinek visszavonását, esetleges enyhítését czélozta. II. József az Einheitsstaat ideájából indult ki s azért mindenütt és mindenben központosított. Az alkotmányos érzést nem ismerte. Nála a kora által uralt eszmék sajátságos módon vegyültek az absolutistikus hajlamokkal. Felhasználta azokat máznak, hogy így tervei tetszetősebb alakban lépjenek fel. Terveinek főeszközét egy jól fegyelmezett hivatalnok-karban látta. Ennek keretébe be akarta illeszteni a katholikus püspöki kart is, hogy így az államegyháznak támpontot szerezzen. Ennek nálunk