Századok – 1892

Értekezések - KVACSALA JÁNOS: Az angol-magyar érintkezések történetéhez (1620–1670.) - I. közl. 709

716 AZ ANGOL-MAGYAR ÉRINTKEZÉSEK clopaediai nagy művét második s bővített kiadásban adhatta immár, de azonkívül is minden év ujabb és ujabb műveket hozott tőle. Igaz, hogy ezen gyors termelési mód a termékek minőségé­nek rovására volt. Egykorú levelekből, melyeket Schlőer Keresz­tély1) Hartlibhez intézett, azt látjuk, hogy sokan kortársai közül nem osztoztak a többség dicsőítő elismerésében. Schlőer fércz­műveknek nevezi, érték nélkül ; azonban Alsted tudományos reputációja evvel nagy kárt nem szenvedett. Neve, valamint'a fejedelem bőkezűsége, hírnevet kölcsönzött az erdélyi fejedelem székhelyének, mely menedékül is szolgált az evang. hit exulan­sainak. Ezek közül különös említésre is méltó Dr. Kinner Cyprián2) sziléziai származású nemes, ki két tárgyból is promo­veált: a természettudományokból és a jogból. Házasság útján tekintélyes vagyonra tett szert, azonban a császári hadsereg elpusztítá lakóhelyét s őt magát menekülni kényszeríté. Többi közt Magyarországba s Erdélybe is jött s itt, mint Hartlib irja : »megismerkedett Alsteddel s Bisterfelddel s jeles magyar tudó­sokkal«, különösen az iskolák reformálására irányuló törekvésével megnyervén azok rokonszenvét. E tartózkodásról, sajnos, csak egy részlettel bírunk: Alsted és Kinner értekeznek egy siléziai nő nagy csillagászati művéről, mely más hasonnemű műveket homályba volt borítandó s Alsted, a nemes ambícióval telt tudós, kedélyesen mondja Kinnernek : hagyják-e magokat egy asszony által elho­mályosíttatni ?3) - Azonban azért tettünk e tartózkodásról említést, mert valószínű, hogy Kinner mint siléziai, Hartlibbel ismerős volt, s későbbi időből bő levelezésünk van, melyet a két földi folytatott.4) ]) Schlőer kilétére nézve nem vagyunk teljes bizonyosságban ; valami német akadémiai tanuló, a ki később Angliába ment. Bisterfeld útján volt, összeköttetésben Erdélylyel. Levelei Hartlibhez feltalálhatók Brit. Mus. MS. Sloane 417. s) Kinner Cyprián nevével sem találkozunk még a legkimerítöbb Lexiconokban sem. A mit róla tudunk, azt Hartlib kicsiny iratából : a »Brief Information concerning Doctor Kinner and his Undertakings« London, 1648. merítettük. Elete és törekvései is egyik szomorú áldozatát, képezik a vadúl dúlt háborúnak. s) E rövidke megjegyzést Kinnernek egy későbbi, Alstedthez intézett levelében olvassuk. Brit. Mus. MS. Sloane 421. 432. p. 116. 4) E levelezés a Brit. Mus. több kötetében van elszórva; a már fel­hozottakon kívül v. ö. még MS. Sloane 649.

Next

/
Thumbnails
Contents