Századok – 1892
III. Tárcza - Vegyes közlések - 703
TÁRCZA. 703 VEGYES KÖZLÉSEK. — Ö FELSÉGE KOKONAZÁSI JUBILAEUMA alkalmábúl készített feliratokat a Nemzeti Muzeum könyvtárában aug. 15-étől 25-ig közszemlére kiállították s ugyanott a magyar koronázási képekről kiállítást rendeztek. Az elsőt Csontosi János, az utóbbit Peregriny János rendezték. A Muzeumi könyvtár helyiségeit, ide értve az újonnan berendezett díszes termeket is, karba hozták, hogy a közönségnek be lehetett azokat mutatni, s a termek egymásba nyíló sorozata impozáns látványt nyújtott a szemlélőknek. De maga a kiállítás 98 diszesnél díszesebb felirat s 51 koronázási kép: 1608 —1867 közt, melyek az országos képtárból hozattak át, az olvasó termet s a könyvtár egyik folyosóját foglalták el. A kiállításhoz Csontosi és Peregriny bő kalauzt készítettek. A feliratokat Csontosi irta le, figyelembe vévén a feliratok aláíróit, becslőit s diszítőit. A képeket Peregriny irta le, úgy hogy ez a Kalauz a kiállításnak maradandó emlékét képezi. A kalauzt a király s királyné ő felségeik arczképe díszíti. —• Az »ERDÉLYI MAGYAR NEMES SZÍNJÁTSZÓ TÁRSASÁG«, mely a magyar színművészet állandóságának alapját megvetette 1792. nov. 11-én tartotta első előadását. Ez év volt Katona Józsefnek születési éve is. Kolozsvárit bizottság alakúit, mely országos jellegű ünnepélylyel fogja e nevezetes esemény évfordulóját megülni. — A RODOSTÓI RÁKÓCZI-TEMPLOM restaurálása Beszédes Kálmán vezetése alatt teljesen befejeztetvén, páter Randazzó Ferencz minorita mint e templom plcbanusa által sept. 11-én szenteltetett fel s adatott át a közhasználatnak. Az első misén, mely a restaurálást lehetővé tett adakozókért mondatott, páter Randazzo külön megemlékezett Bay Ilonáról is s arról e nemeslelkü honleányt egy sept. 13-án kelt levelével értesítette is. — NAGY-KŐRÖS VÁROSA monographiája egy lépéssel előhaladt. A munka két részből fog állani: az első rész 8 —10 ív terjedelemben a város történetét adja, s ehhez van egy pár fogyatékos előmunkálat is : Balla Gergely krónikája s a Hódoltsági Okmánytár Nagy-Kőrösre vonatkozó része. Ennek megírására történetíró fog felkéretni, ki a városi ltáron kivül az országos levéltárban s Pest vármegye Itárában fog becses adatokat találni. A II. rész a város jelenét és fejlését vázolja a XIX-ik században s ezt több szakember készíti. A munka szerkesztését Galgóczy Károly vállalta el. — RÉGÉSZETI ÁSATÁST rendezett September utolsó napjaiban gr. Kuun Géza a nála vendégként időző dr. Jung Gyula prágai egyetemi tanárral a veczeli castrumtól keletre, az aradi országút és vasúti töltés közt elterülő szántóföldön. Az ásatás nem volt eredménytelen. Találtak egy nagy feliratos követ két «szépen faragott alapkővel, egy oszloptöredéket, egy oroszlántestet és oroszlánfejét nem meszsze egymástól. Ugy látszik, e leletek inind egy családi kripta részeit képezték, az Aelius Januarius családét, melyben négy tagnak nevét örökíti meg a feliratos kő. A család egy másik tagjának hamvai fölé emelt követ már régebben ásatta ki a gróf ugyancsak itt. 48*