Századok – 1892

III. Tárcza - Önálló czikkek - Hazai történeti irodalom. 701

TÁKCZA. 701 nek területén a közgyűlés tartatott. Csánky adatait az országos levéltárban őrzött összeírásokból merítette s a középkor végétől kezdve összeállitá a két helység jobbágy népességének számát és birtokviszonyait. Az első adat 1479-ik évből országbírói Ítélet alapján volt megállapítható s a/ első adólajstrom 1549-ből való. Ebből a századból még több ilyen lajstrom állott rendelkezésére: de a század végétől 1715-ig 125 éven át elvesz minden, nyom — ezen időből az adatok a XVII-ik századi defterekből lesznek összeállíthatók, ha t. i. sikerülend ezeket feltalálni, mikor a két helység a szolnoki szándzsáksághoz tartozott. Csánky a rendelkezésére állott adatokból nemcsak a számokat, hanem a birtokosok neveit is összeállitá. Ezen a téren ily alakban ez az első kísérlet — mely kitűnően sikerült, megérdemelné, hogy a többi vidéki társulatokban is utánzókra találjon — mert igy sok támpontot nyernénk hazánk históriai statistikájához. Igen érdekes és becses a második dolgozat is : »Kis nemesi élet Bébésinegyében« Dr. Karácsonyi Jánostól. A Haranghy-család történetét mutatja be, mely nevét a Füzes-Gyarmattól észak-nyugatra fekvő Harangh falutól vette, s magát a család történetét a család perirataiból állítá össze. Pereit, osztozásait vázolja, s olyan érdekes korrajzot állít elénk, melyből a közéokori kisebb nemesek belső életét megismerjük s mely annál érdekesebb, mert egészen ismeretlen világot tár fel előttünk. A család történetét 1560-ig viszi le, de azután is közöl még egy pár érdekes adatot, mely Harang helység sorsát vázolja a XVI-ik század végén s a XVII ik elején. —- A következő czikkben Krisztik János a Bölöni-levéltárból Békés vármegye múltjára vonatkozó 14 oklevelet s regestát közöl, mely adalékot képez Haan Lajos »Békésvármegye hajdana« czímü munkájához. — Sörös Rudolf a római szentlélek társulat anyakönyvéből (melyet Bunyitay a Monumenta Vaticanaban tett közzé) összeállította a békés megyei zarándokok jegyzékét 1420 —1520 között. — Dr. Karácsonyi János az utóbbi időkben megjelent munkákból összeállította (1285 —1711) a Békésvánnegye múltjára vonatkozó okiratok regestáit. - Az Évkönyv utolsó czikke egy igen érdekes közlemény első része »A békésmegyei közmondások, népdalok, helynevek s tréfák gyüjteményé«-nek első része, koszorúzott pályamunka, melynek nyelvészeink igen jó hasznát fogják venni. — A hivatalos rovat a Társulat 1891 — 2-iki hivatalos életét vázolja. HAZAI TÖRTÉNETI IRODALOM. — THALY KÁLMÁN nagyszabású munkájából: »A Bercsényi család története« az Akadémia Tört. Bizottságának kiadásában megjelent a 111-ik kötet, mely Rákóczi szabadságharczáuak első éveit, foglalja magában, s 53 ivet foglal el. De épen ezen terjedelem teszi egyik becsét: mert nemcsak a Rákóczi-okmánytár van feldolgozva benne, hanem egy sereg eddig nem ismert új adat is. Ugy, hogy történetünk ezen rendkívüli koráról SZÁZADOK. 1892. VIII. FÜZET. 48