Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - Névnélküliek: - Kemény Lajos: Kassa városa régi számadáskönyvei 1431–1533. 692

692 történeti irodalom. teendőjük. A munkához négy tábla pecsétlenyomat van mellékelve, össze­sen 18 pecsét facsimili-je. Becses adalék hozzá a Könyvjegyzék, mely mindazoknak a könyveknek, melyekre a munkában hivatkozás történik, teljes czimét adja, a névmutató, mely nagy gonddal és pontossággal van összeállítva, s az okmánytár használatát megkönnyíti, s nemcsak a személy, hanem a helységneveket is magában foglalja, oly módon, hogy ma hasz­nált alakja is hozzá van adva ; s végül glossarium. És most e rövid bemu­tatás végéhez érve — soraimat kegyes óhajtással zárom be. Erdély három nemzete közül kettőnek, a székelynek és szásznak már van Codex Diplo maticusa. Vájjon nincs-e itt az ideje, hogy a harmadik nemzetnek, a magyar­nak is »Codex Diplomaticus«-át előkészítse az Erdélyi Muzeum-Egylet'? Sz. S. Kassa városa régi számaciciskönyvei 1431-1533. Közli ifj. Kemény Lajos. Kassa, 1892. S-ac/r. 15i -f- 7 II. Ifj. Kemény Lajos neve a Századok, a Történelmi Tár, a Könyv­szemle olvasói előtt nem ismeretlen. Kassa városa levéltárában van alkal­mazva, s e levéltárból igen sok becses és érdekes dolgot publicált. Kevés feldolgozott munkája van, mi arra mutat, hogy előtanulmányait a kassai levéltárban nem tartja befejezettnek. Ez az első nagyobb publicatiója s ezzel igazán hasznos szolgálatot tett a magyar történetírásnak. A magyar­országi városok számadáskönyveiből csak egyetlen nagyobb, de aztán kiváló becscsel biró publicatio jelent meg : a Fejérpataky Lászlóé 1885-ben, mely hét városnak (Selmeczbánya, Pozsony, Beszterczebánya, Nagy-Szombat, Sopron, Bártfa, Körmöczbánya) a XV-ik század közepéig terjedő számadáskönyveit foglalja magában. Erdélyben két eollectio látott világot, a nagy-szebeni és brassai : e két utóbbiból csak az első kötetek lát­tak világot. Kemény munkája méltóan csatlakozik ezekhez. Összesen nyolcz számadáskönyv van közölve: 1. az 1437 — 46-iki töredék. 2. 1431 — 87-iki számadáskönyv, ez egy úgynevezett Schuldbuch. 3. 1441- 45-iki számadáskönyv a Giskrára tett költekezések 26,626 frt, a szentgyörgy­napi summa kivételével — szép kis összeg! 4. Az 1475 — 87-iki adó­lajstromok, melyek azért birnak érdekkel, mert az adózók neveit s a háza­kat felsorolják. Kassa történetéhez kiváló érdekű. 5. az 1486-iki számadó­könyv. 6. az 1488-iki adólajstrom. A 7-ik számú legbecsesebbb darabja nemcsak a kötetnek, hanem a magyar pénzügy történetének is első rangú forrása: a kassai pénzverőház számadó könyve 1527-ből. Csak egy félívre terjed, de hemzseg a kor- és mivelődéstörténeti adatoktól. Hogy hordták az egyházi és világi kincseket Kassára beolvasztás végett, mit fizettek azokért, pénzverésről, beolvasztásról, a pénzverde személyzetéről : meglát­szik e számadáskönyvből. Utolsó darabja e kötetnek az 1533-iki számadás­könyv. A végéhez tárgy- és névmutató van csatolva — de óhajtottuk volna, hogy az kimerítőbb és teljesebb legyen. Középkori művelődéstörté­netünk e kötettel igen becses forrásmunkához jutott.

Next

/
Thumbnails
Contents