Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - –i. –s. Németországi nuntiusok jelentései. (A porosz római intézet kiadványa.) 679

fi82 történeti irodalom. Pelfino János torcelloi püspök (1571—1578), Bortomi János vercelli püspök (1581—4) és Malespina A. Horár.z (1584—5). A jelen kötet szerkesztője ugyanazon szakavatottsággal járt. el a kiadásban, a melyet az első osztály köteteinek ismertetése alkalmával magasztaltunk. * Az osztrák és porosz történeti intézetek mellett még egy harmadik német intézet is működik Rómában, melyet a Görres-Gesfíllschaft, a mi Szent-István-társulatunkhoz hasonló katholikus irodalmi egyesület, létesített. Évek óta küld Rómába történetbúvárokat, kiknek munkálataikat részint kiadja, részint kiadásukat segélyezésével lehetővé teszi. Habár nem bír olyan szoros szervezettel és távolról sem rendelkezik olyan hatalmas eszközökkel, mint a másik két német intézet: a történettudománynak már is jelentékeny szolgálatokat tett. Ekkorig a Görres-társulatnak csak egy történeti közlönye volt (Historisches Jahrbuch der Görres Gesellschaft), mely 1880-ban indult meg és feldolgozott értekezésekkel vegyest oklevél-gyűjteményeket is tartalmazott. Most a forrás-kiadványok számára új közlönyt indított meg, melynek első kötete Morone János modenai püspök, a császári udvarnál levő pápai nuntius 1539 és 1540-iki jelentéseit foglalja magában. Úgy látszik, ezen gyűjtemény akkor készült és adatott sajtó alá, mikor a porosz történeti intézet munkaterve nem volt köztudomású ; mert ennek keretébe be van vonva Morone összes jelentéseinek kiadása, aminthogy azoknak első része (153fi 8) már is megjelent, és többi részei bizonyára nem hosszú idő múltával szintén napvilágot fognak látni. És pedig míg Dittricli tudor a római anyagkészletre szorítkozott kutatásaiban, a porosz Friedensburg a nápolyi és parmai levéltárak dús tartalmát is igénybevehette. Egyébiránt miként Friedensburg, úgy Dittricli is ignorálta Akadémiánk Történelmi Bizottságának kiadványát: »III Pál pápa és Farnese Sándor bibornok Magyarországra vonatkozó diplomácziai levelezéseiét (1535 -1549), melyeket Ováry Lipót Nápolyban másolt volt le. Az a két esztendő (1539 — 1540), melynek nuntiusi jelentéseit a bajor kiadvány magában foglalja, köztudomás szerint Magyarország történetében kiváló fontosságú, mert abba esik János király életének utolsó éve és halála, valamint Fráter György szereplésének legjelentékenyebb része, amikor az országnak Ferdinánd király jogara alatt egyesülését meggátolja.