Századok – 1892

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Pecsevi a magyar történetiráshoz - IV. közl. 650

A XIV. ÉS XV. SZÁZADBAN. 653 mert valószínűleg a XIV. századból való, de az öntő neve ismeretlen.1) De a szász érczöntők nemcsak a templomok használatára való harangokat és keresztelő-medenczéket, hanem tisztán művészi tárgyakat is állítottak elő, még pedig meglepően korai időben. Márton és György mesterek, Miklós kolozsvári festő fiai 1382-ben, Peter Demetrius nagyváradi püspök megrendelésére három érozszobrot öntöttek, melyek magyar királyokat ábrázoltak, s nyolcz évvel később .János nagyváradi püspök megrendelésére egy negyediket.2) Az első ábrázolja szent László királyt, karddal, ') Müller Fr., Zur älteren siebenbürgischen Glockenkunde, Archiv n. f. IV. k. 200 s k. 1. >) A nagyváradi szobrokat illető adatok közöltettek a Schedius-féle folyóiratban (Zeitschrift von und für Ungern«, 1804-iki évfolyam 85. 1.) megjelent ily czímű czikkben : »Bericht eines Augenzeugen aus dem XVII. Jahrhundert von der Grosswardeiner Festung.« Ezen közlés szerint a Szt.-László szobrának alapzatán a következő felirás volt olvasható : »Anno D. 1340 serenissimo principe regnante domino Ludovico rege Hungáriáé XXXX venerabilis dominus Peter Demetrius episcopus Varadiensis fieri fecit hos sanctorum imagines per Martinum et Georgium Alios magistri Nicolai pictoris de Colos var.« Eme feliratban oly ellentmondások foglaltatnak, melyek bajosan oldhatók meg. Legelőször is megjegyzendő, hogy 1340-ben Lajos még nem volt uralkodó király; másodszor 1340-ben Báthor András volt váradi püspök, míg Nekesei Döme csak 1345-ben lett váradi püspökké felavatva. Végűi rejtélyesnek találjuk a XXXX számot is. Fessier (Geschichte der Ungern und ihrer Landsassen, III. köt. II. R. 1058.1.) megkísérli ezen ellentmondások kiegyenlítését, midőn úgy vélekedik, hogy Demetrius de Nekche, mint ó-budai prépost, 1340-ben, midőn Lajos már meg volt koronázva, rendelte meg a három szobrot prépostsága számára, melyek azonban csak 1345-ben készültek el, midőn Demetrius már váradi püspök volt, így tehát azokat természetesen Nagy-Váradon állíttatta fel s valószinű, hogy a művészek az első szobor tábláján a megrendelés évét és azon méltóságot örökítették meg, melyet a megrendelő a mű befejezésekor viselt. Pesslernek ezen fejtegetése kissé erőszakoltnak látszik. Hozzájárul, hogy a XXXX szám nincs megfejtve. Sokkal valószínűbbnek látszik, hogy vagy magában a feliratban, vagy pedig a »szemtanú« jelentéséhen az évszám hibásan jelöltetett meg. Nézetünk szerint a XXXX szám a princeps regnans uralkodásának évét jelenti s így a helyes évszám nem 1340, hanem 1382 lenne. Oly nagy és nehezen előállítható művészeti tárgyak készítése így is feltűnően korai. Vájjon igazán már 1340-ben készültek volna el, 42 évvel Donatello születése előtt? Az 1382-ik év mellett harczol még egy más körülmény is, mely Eessler, Horváth s mások figyelmét kikerülte, az t. i., hogy a negyedik szobor János püspök megrendelése folytán ugyanazon művészek által készíttetett, már pedig János csakis 1383-ban neveztetett ki várarii püspöknek (1. Pray, Specimen Hierarchiae hungaricae, Pars secunda, 113. 1.). Ha az 1340. évszám helyes volna, akkor a három első és az utolsó szobor elkészítését majdnem félszázados, sőt esetleg még ennél nagyobb időköz választaná el, mert János 1406-ig volt váradi püspök. Mindent jól megfontolva a legtermészetesebb megfejtés az, hogy Demetrius de Nekche, ki 1345-től 1370-ig, lehet 1373 ig, volt váradi püspök, életének utolsó éveiben rendelte meg a három szobrot, mely szobrok azonban csak 1 382-ben, tehát 12, SZÁZADOK. 1892. VIII. FÜZET. 45