Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - –d.: Leopold von Ranke; Die Generationenlehre und der Geschichtsunterricht von Dr. Ottokar Lorenz. 59

TÖRTÉNETI IRODALOM. 64 is némi meglepetést éreznek, midőn Olaszországban utazva mintegy kézzelfoghatóan tapasztalják a történet egységét s a fejlődés átmeneteinek lassúságát. A haladás eszméjének felületes és igen közkeletű felfogása szoros összefüggésben van ez iskolás felosztással. A történeti felfogás mélyítésére csak jótékony hatású lehet a történeti fejlődés egysége minél alaposabb átértésének. Freemann 1886-ban megjelent Felolvasásaiban szintén igen szépen fejtegeti ugyané gondolatot. Lorenz a régi felosztások helyébe a nemzedékek tanát ajánlja. Ismeretes, legalább a genealógia régen úgy számítja, hogy három nemzedék esik egy századra s hogy a mennyiben korai halál vagy hosszú élet megmásítaná a rendet, újra helyre áll az, ha több századot tekintünk át. S így a régi felosztás helyett a történeti események időmértékéűl a századot vehetjük, mely csupán chronologiai kifejezése három emberi nemzedék anyagi és szellemi összetartozásának. A század azonban csekély mértékegység, czélszerűbb a háromszáz vagy hatszáz éves időszakot tekintetbe vennünk, vagyis háromszor három és háromszor hat nemzedéket. Talán különösnek látszik az ily beszéd és sokan talán meg fognak ütközni azon, hogy Lorenz a genealógiát a történetírás alapvető tudományává akarja tenni. Mi megvalljuk, hogy nem vagyunk annyi előszeretettel a genealógia iránt, mint Lorenz, de azért úgy látjuk, hogy fejtegetéseinek igen egészséges s igen figyelemre méltó magva van. S ez abból áll, hogy a történetirónak az egyéni életet kell kutatnia. Semmit sem szabad csekélybe vennie, mi a szereplők lélektanának megértését elősegíti. Keresnie kell, hogy kik tartoznak egy történeti nemzedékhez, s hogy mi az, mi egy nemzedéket a másiktól elválaszt. Csakhogy ne valami kívülről vett eszmével jellemezze a nemzedéket, hanem azt keresse, hogy mit köszön az egyén származásának s hogy kik hatottak fejlődésére. Ha így hozzá szoktunk a nemzedékek vizsgálatához, észrevesszük gyakran, hogy ugyanazon kor két ellenkező irányának látszik az, mi tulajdonkép nem egyéb mint két különböző nemzedék összeütközése. Mindezek talán nem új dolgok, de azért mondattak el, mert újabb időben nagyon kevés figyelemben részesülnek. Sokan vannak, kik az egyéni élet kutatását nem tartják elég magas tudományos feladatnak. Főleg ez irány ellen kiizd Lorenznek minden tekintetben tanulságos és igen érdekes könyve. d.