Századok – 1892

III. Tárcza - Vidéki Társulatok - 610

TÁKCZA. 611 hogy a leg. IUI. Flavia be'lyegei nagy számmal fordulnak elö Sarmizegetusa-ban, ki merné következtetni, hogy Sarmizegetusa ne »Dacia superior«-ban, később »provincia Apulensisban«, hanem »Moesia superior«-ban létezett volna. Dacia egyik legalaposabb ismerője Jung Gyula egyik hozzám iutézett levelében ezen téglák előfordulását rendkívüli körülményeknek tulajdonítja. A geographiai alakulás Daciát fönsiknak mutatja, a melyből némely folyó és patak völgye vezet ki a szomszédos területekre. A tartomány politikai alakulása bizonyára ezen geographiai térképpel egyező volt, s az a ki a határ megvonását csupán csak vámállomásokra alapítja, megfeledkezik, hogy az érczbányák közelében helyi vámok is lehettek s az ampelumi vámállomás, mint Jung Gyula említettem levelében megjegyzi, bizonyára nem határvám volt, hanem per Dacias très, tehát tartományi vámállomás. E példából látjuk, hogy az egykorú feljegyzések gyakran tévedésbe ejthetnek, ha egyoldalú magyarázatot füzünk hozzájok s mintegy kiragadjuk őket saját környezetökből, a velek összetartozó adatok és tények köréből.« A nagy tetszéssel fogadott elnöki beszéd után Mailand Oszkár olvasta fel titkári jelentését, mely élénk színekkel s ügyesen vázolta a társulat mult évi működését: az elért eredményeket s a veszteségeket. A jelentés tudomásúl vétele után Téglás Gábor értekezett azon eszközökről és módokról, a melyekkel a rómaiak bányáikat művelték, ismertetve egyszersmind a daciai bányák geographiai kiterjedését. Utána dr. Sólyom F. Ferencz értekezett egynémely hunyadmegyei ősrégi családról, köztük az Ongorokról. A muzeumigazgatói, könyvtárnoki és pénztári jelentések felolvastattak és tudomásúl vétettek. A várhegy befásítására kiküldött bizottság számadásai megvizsgáltattak és mindenben helyeseknek találtattak. A választmány egyharmada kilépvén, a válaszmány tagjaivá választattak : br. Szentkereszty György, Inkey Béla, Barcsay Béla, Lázár György, László Ignácz, Bartha Lajos, László Zsigmond, Klimó Mihály. A megürült könyvtárnoki állásra megválasztatott Kolumbán Samu. A közgyűlés befejezte előtt br. Szentkereszty György főispán szólalt fel, hogy a hunyadmegyei történelmi társulatnak egyáltalán nincs oka csüggedni ; a mint a pénztári jelentésből kivette, van a társulatnak auyagi tehetsége, az eddigi munkásságból meggyőződött, hogy van szellemi képessége, van a kutatásra alkalmas talaja, tehát csak kitartás és önbizalom kell, hogy a társulat virágzása továbbra is biztosítva legyen. — A SZEPESMEGYEI TÖKTÉNF.I.MI TÁRSULAT VII-ik Évkönyve megjelent. Egyetlen értekezés van benne: a »Szcpes-szombati krónika« Demló Kálmántól, de ez az egy is - melyet mult füzetünkben mint különnyomatot már méltattunk — fényesen igazolja a Szepesmegyei Történelmi Társulat fennállásának szükségességét. Bizony éles ellentétben áll a Társulat által kifejtett működés a támogatással, melyben az részesül. Tessék