Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - Névnélküliek: - Doby Antal: A podmanini és aszódi Podmaniczky-család. 601

601 TÖRTÉNETI IRODALOM. ságra teremtettnek jellemzi az embert s ez vagy amaz arczkép történeti egyénét. A helyett, hogy bíráljuk a lelkes irónőt, inkább meleg elismerésünket kell kifejeznünk, hogy e nehéz, kevesektől mívelt s költséges irodalmi ágban keresi írói becsvágya kielégítését. S a midőn én ezt teszem, két dolgot emelek ki, melyeken e könyv sarkall, s a miket az olvasó szíves megfontolásába ajánlok. Az egyik ez Az arczismei elméletek általában nem birnak a positiv igazság kritériumával ; mert az arcz és szem nem mindig hü tüköré a láthatlan bensőnek, mert a létező arczképek nem mindig hívek, (s mint e könyvben is van rá eset) nem eredetiről vétettek, tehát az okoskodásban néha nem biztos a kiindulási pont, sok a téves következtetés s nem elég szilárd alapú a logika ; de azon czikkek, melyek szerző elméletei I. II. fejezetét teszik, elmélkedésre bő anyagot adnak, s bár nem egy ítélete igen általános és merész, mégis mindenik hosszasb gondolkodásról tanúskodik, sőt lélektani megfigyelésen alapúi, elannyira, hogy történeti alakjaira nézve, a kiknek élete és írói s magán jelleme már részben ismeretes, igazat kell hogy adjunk szerző jellemzésének, Ítéleteinek. Másik észrevételem az, hogy a tisztelt szerző könyve irányát és módszerét gyakorlatinak tartom. Ha arczismei elméletei önállóan jelentek volna meg, tán én is találnék ellenészrevételekre okot. De így, történeti nagy és fényes alakok arezképeinek kíséretében befolyással lehet hazai történetünk megkedveltetésére és népszerűsítésére. Midőn a szerző akár a világtörténelem, akár hazai történetünk kitűnőségeinek arczképét rajzban a közönség elé állítva, arczismei és lélektani magyarázataira tér, s azok jellemrajzát és ismertetését saját tanúlmányai, vagy nagy írók essay-i alap ján adja, mintegy kettőzött alakban örökíti meg olvasói lelkében. A miket Katalin orosz czárnéről vagy Mária Antóniáról, Hunyady Jánosról vagy Szilágyi Erzsébetről, Mátyás királyról vagy Zrínyi Ilonáról elmond, e ragyogó történeti alakok nagy jellemökkel és szívbeli tulajdonaikkal együtt vésődve be, megmaradnak a fogékony lelkekben. En e kötetet a történetkedvelő közönség gyámolító pártfogásába és a tanuló ifjúság figyelmébe különösen ajánlom. A—A. Podmanyiczky család (Podmanini és aszódi báró.) Irta, feöldi Doby Antal. (Mutatvány a. szerző ily czímű munkájából : A magyarországi benszülött s beköltözött mágnás családok ismertetése.) Budapest, Buschmann könyvnyomdája. 1892. Csinos kiállításban jelent meg ezen mutatvány, négy színnyomatú külön czímerrajz, s a szövegben is számos ábra díszítvén a könyvet. Doby Antal neve már rég ismeretes a geuealogusok előtt s tudva van az is, hogy nagy munkáját innen-onnan már egészen sajtó alá rendezte. Ep azért érdemes volt neki mutatványkép közölni egyet, s hogy a választás a Podmanyiezky családra esett, talán oka, hogy egy, a magyar irodalom, SZÁZADOK. 1892. VII. FÜZET. 41