Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - A–a: A bánsági legrégibb német település története. (Irta Baróti Lajos.) 598

599 TÖRTÉNETI IRODALOM. nem eléggé kitisztázott ágát, a külső betelepítést teszi tanulmány tárgyává s veszi alapos mívelés alá. Nekünk igen fontos és igen időszerű, hogy immár a szerb, német déli betelepítésekkel egészen tisztában legyünk, hogy tudjuk: mik voltak e betelepítés feltételei, mi jogot s kiváltságokat kaptak a települők s mily kötelezettségekkel ? a nyert jogok minő viszonyban állottak akkor s állhatnak ma az állami léttel és alkotmánynyal? A midőn szerző a legrégibb német település alapos megismeréséhez nyújt tájékozó adatokat, nemcsak köztörténetünket bővíti és világosítja, de egyszersmind politikai szolgálatot is tesz, mert a települőknek az államhoz való viszonyát magyarázza és érteti meg, sokban mai államférfiainknak is utmutatást ad. A másik specialis becse e könyvnek abban áll, hogy szerző kiváló figyelembe veszi az előtte e tárgyról írókat és munkáikat, azok forrását és értékét meghatározza, fogyatkozásaikat érinti, saját műve forrásaira is rámutat, olvasóit jó előre tájékozza adatainak hitelessége s megbízhatósága iránt. Történetírásunknak olyan kutató és író kell, aki a levéltárak eddig rejtve volt s titokként őrzött irataiból, a régi jegyzőkönyvekből és legfelsőbb elhatározásokból dolgozik. Innen remélhető hazai történetünkre új világosság, rejtett dolgoknak megismerése, az eddigi történeti felfogásnak megigazítása s pragmatikus tudás. Szerző ilyen uton indult el. Fárasztó az és nem szerez fényes elismerést, csillogó gyors sikereket, de munkálkodása valódi haszon a tudományra nézve, mert a mit napfényre hoz, az becses, az eddig nem volt tudva, az történettudásunk alapját szilárdítva, anyagát bővítve, egyszersmind látkörünket is tágítja és emeli. Néhány év előtt az országos levéltárhoz kerültek Temesvárról az oda való tartományi kormánynak (Administrate) iratai, a miknek tartalma a tudósok előtt ismeretlen volt s fel nem használtatott. E levéltárat úgyszólván Baróti fedezte föl s az ő figyelmeztetése folytán adatott át az országos levéltárnak. Szerző e levéltárnak tárgyára tartozó adatait mind felhasználta. Kutatott és adatokat gyűjtött a bécsi hadügyi és udv.kamarai levéltárban is. Ez fáradságos és érdemes munka. A könyvnek két része van : a történeti, a hol a telepités kezdete, folyama és végeredménye van leirva. Látható abból : ki kezdeményezte? mikor? honnan? mily nemzetű települők? s mily számban jöttek ? mily kedvezményben részesültek s mennyi földet és segélyt kaptak? Ki volt felügyelőjük és a telepítés vezetője ? Hogy és mily községeket alapítottak ? hogy fejlődtek ? s mily viszontagságokkal küzdöttek ? A könyv másik része gyakorlati : az okiratokat adja mellékletekként eredetiek után. Ezek a történeti rész alapjait teszik.