Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - JAKAB ELEK: Világtörténelem. I. Ó-kor; II. Középkor. (Irta Székely József.) 591

593 TÖRTÉNETI IRODALOM. torn, hogy a polgári intézmények, az alkotmányos szabadság, az emberi jogok tisztelete és a közmívelődés iránt a növendékben az érdekeltség és rokonszenv fölébresztessék s kifejlődjék. Csak ez óvja meg a nyers katonai erőérzet és felsőségkövetelés tulságától. Csak így nem szűnik meg a katona egyszersmind polgár is lenni, fia honának s testvére honfitársainak. Szükségesnek tartom, hogy a katonai tankönyv a népek és államok katonai intézményeire, a fegyverzetre, hadfolytatásra, az ifjúság katonai kiképeztetésére, teste erősítésére s a jellem kiformálására különös figyelmet fordítson, mindezzel növendékeit alaposan megismertesse, hogy ez által bennök pályájuk iránt kedvet ébreszszen s maguktartásának katonás jelleget adjon. Hősök s hadvezérek életének, a görögök és rómaiak világhódító harczainak, valamint nagy ütközetek színhelyeinek alapos leirása és megismertetése a katonai tankönyvek egyik szakszerű és fő feladata, a mi felkölti és kifejti a növendékben rejlő katonai tehetséget, a nemes becsvágyat s ez által jövő nagy törekvések s magas czélok magvát már jó előre megfogamztatja ifjú szivében. A katonai tanári előadásról nézetem az, hogy ennek magán kell viselnie a katonai pálya és élet bélyegét, a mi az egyszerűség, rövidség, határozottság. A katonai tanár ne legyen oly terjedékeny s bőbeszédű, minő igen gyakran a polgári tanár. Neki az úgynevezett magvas, rövid, lapidaris előadás áll jól. Neki növendékeit kevésbeszédüségre saját példájával kell oktatni. Nem a helyzethez való, ha nagy körmondatokban fejezi ki magát a katona. Az ő egész élete arra van utalva, szolgálata olyan természetű, hogy gyorsan kell határozni s tenni. Gondolkodását s elméjének munkálkodását is ehez képest kell idomítani, kifejteni és fegyelmezni, hogy kevés szóval sokat mondjon, válságos helyzetekben gyorsan cselekedjék. Nem kivánom tulszigoruan korlátolni a katonai előadó elméjének szabadságát, de az áradozást, a sentimentalismust és poézist nem vélem itt alkalmazhatónak. Ezért lehet tanítása meleg, meggyőzésre s ott a hol szükség, lelkesedés keltésére használhatja a szó hatalmát s a rhetorikai formák szépségét, de az legyen mindig komoly, mértéket tartó és katonás. Ez hat képzőleg az ifjú katona növendék lelkére. Így fejlődik ki benne valódi katonai szellem és jellem. Rátérek most a szóban levő tankönyvre. A magyar irodalom mondhatni gazdag történelmi tankönyvek tekintetében. Ott van Horváth Mihály gymnasiumok és polgári iskolák számára irt Magyarország Története, Hunfalvy János Egyetemes Történelme, a m. tud. Akadémia által kiadott O-kori Történet Dunckertől, Duruy műve Ballagi Aladártól, a régiek közül Bajzától a Világtörténet hajdankora, az ötvenes