Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - DR. ÁLDÁSY ANTAL: Langlois-Stein: Les archives de l’histoire de France. 587

TÖRTÉNETI IRODALOM. 587 dragonyosokkal, 1683-ban Bocskay a kuruczokkal kezdették kapaczitálni a hitbeli meggyőződést .... Kollonics után Christianus Augustus szász herczeg, aztán Philipp Ludwig Graf von Sinzendorf, aztán Groll, Fengler, Yilt, Schwarzenberg lettek győri püspökök, kikről nincs mit mondani szerzőnek, ki munkája IV. fejezetét a vallási belbékének, az V. fejezetet a jezsuiták elűzésének és a josephinismusnak szenteli. A VI-ban leírja a soproni parochiának két plébániára való fölosztását, a VII. és utolsóban pedig, mely egyúttal a legterjedelmesebb, a soproni hitközségnek mai állapotát kimerítőn tárgyalja, s ezzel részben saját nagyérdemű működésének emlékét hagyja az utókorra. E részből, mely voltaképen még nem egészen a történeté, csak egy momentumot akarunk megemlíteni. Széchenyi Emilia grófnő 1863-ban meg akarta Sopronban honosítani a sz. Megváltóról nevezett szerzetesnőket ; néhai Simor János, akkor győri püspök azonban ezt csak úgy engedte meg, hogy a soproni házat a külföldi (niederbronni) anyn.háztól függetlenítette. Azóta a soproni anyaházból tizenkét fiókintézetet alapítottak, melyek vallási és hazafias szellemben egyaránt jelesen működnek. Felhoztuk pedig e példát az illető tényezők okulásaúl, mert még több szerzetet tudunk Magyarországon, melyek törvényeink ellenére külföldi kormányoktól függnek, oda küldik megtakarított pénzöket és cserébe onnan hozzák azon szellemet, mely Sopronban tönkre tette egykor a katholicismust és másutt se szolgál ugyanannak előnyére. Érdekes ós értékes függelékét képezi Póda művének a soproni sz. Jakab kápolnájának régészeti, építészeti, történeti leirása és restauratiójának története. Értékessé teszik e csatolmányt a restaurator Storno művészhazánkfia által készített képek, melyek minden tekintetben kifogástalanok; érdekessé azon értesülésünk, hogy a restauratio a szerző fáradságának gyümölcse. A kormány ezer forinttal járult a költségekhez. PÓR ANTAL. Lunglois-Stein, Les archives de l'histoire de France. Paris, Picard, 1891/2. I. és II. fasciculus. Az alábbiakban ismertetendő könyv ligy tartalma, mint berendezésére nézve a franczia históriai irodalom újabb termékei sorában a legelsők között foglalhat helyet. A szerzők kézikönyvet akarnak nyújtani a franczia történet levéltári forrásaira, anya-40*