Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - DR. RÉTHY LÁSZLÓ: Oláh történelmi kiadványok. 56

TÖRTÉNETI IRODALOM. 57 kiadásban. Ide sorolandók Sinkai életrajza Marienescu A. M.-tól s Urecbia a legrégibb moldvai krónikás életrajza Sbiera csernoviczi egyet, tanártól. A politikai történet köréből Hurmuzaki Eragmentái-nak 111-ik kötete jelent meg, mely Vitéz Mihálynak 1600 apr. 9-től haláláig terjedő történetét tárgyalja; Xenopol munkájának (A románok története a trajánusi Dáciában) két kötete ó- és középkor; Baviez György munkája: »Parti alese din istoria Transilvaniei«, melyben az 1683—1848 évek történeteivel (Erdély egyesülése az osztrák házzal, az erdélyi oláhok uniója a róni. kath. egyházzal stb.) foglalkozik. Densusianu most a maga munkájára tér : »A Horea lázadás történeté «-re, »melynek anyagát a budai állami levéltárból gyűjtötte s a maga szemeivel láthatta a II. Józseftől kirendelt udvari comissió egész levéltárát, majd az egész területet beutazta, melyen a lázadás eseményei lefolytak ; megyék, városok, püspökségek, parochiák levéltárait kutatta át s így sikerűit is neki a Horea korszaknak minden tekintetben pontos és lelkiismeretes leírását adni. A román akadémia is tekintetbe vette e munka különös érdemeit s szerzőnek az 5000 frankos pályadíjat ítélte oda.« Az egyháztörténelmi munkák közül felemlítjük Erbiceanu művét a moldvai (szuesáva-jassy-i) metropolitaságról, Puscariutól az erdélyi és magyarországi gör. kel. román egyházra vonatkozó emlékeket (1783- 1845), Grama balásfalvi kanonoktól — az egyházi unió — és Arcleleanu-tó\ a »Nagyváradi gör. kath. püspökség történeté «-t. Nem román irók közül felsorolja közlő Nilles jezsuita atya : Symbolae ad illustrandum hist. eccl. orientális in terrae S. Stephani cz. művét (I., II. Oeniponte 1885), Schmidt munkáját : Romano-catholici per Moldáviám episcopatus et rei romano catholicae res gestae. (Bpest, 1887.) Fermandzsiu Acta Bulgáriáé ecclesiastica-ját. Történeti monograph iákat írtak Picot ,ló Sándor (1401 —33) s Calimach György István moldvai hoszpodárokról, Ondul Botosani kereskedelméről, Francu az erdélyi móczokról, Popu a brassói oláhok történetéről. A jogtörténelem köréből Hasdeu állította egybe az iskolamesterek utján egybegyűlt anyagot az oláh szokásjogra vonatkozólag, Pic cseh iró a régi oláh, byzanczi és szláv jog érintkezéseit tárgyalta, Brezoianu a románság institutióit (1327 - 1886) irta meg, Blaremberg a bojárság, papok, parasztok és polgárok jogviszonyaira s a román törvényhozás történetére vonatkozó tanulmányait tette közzé.