Századok – 1892

Értekezések - DÉCSÉNYI GYULA: Olaszországi történelmi kutatások. - II. közl. 550

DÉCSÊNYI GYULA. OLASZORSZÁGI TÖRTÉNELMI KUTATÁSOK. 551 melyek közül az 1426. julius 17. és 1427. október 11. keletűek a cseh és lengyel ügyekkel foglalkoznak (6. és 38. 1.) ; az utóbbi Zsigmondhoz van írva, az első kelet alatti két levél közül az egyik Ulászló lengyel királyhoz, a másik Vitold herczeghez. Zsigmondhoz még két levél van intézve: 1423. szeptember 1. kelettel az aquileiai patriarcha ügyében (19. 1.) és 1427. julius 14-ről keltezve a kalocsai érsek érdekében, kit Zsigmond jóindulatába ajánl. (35. 1.), Kalocsa érseki székén ekkor idegen ember űlt, Andreas de Benciis de Gnaldo, a ki, úgy látszik, nem tartózkodott székhelyén, mert érseksége alatt az egyházmegyét administratorok kormányozták. Micsoda ügyben szorúlt a pápa közbenjárására, az iránt sem az oklevélben, sem egyebütt nem nyerünk felvilágosítást. Érdekes az 1423. szeptember 1-én Rómában, a Quirinalban (apud sanctam Mariam maiorem) kelt apostoli levél, melyet a pápa Cilly gróf érdekében intéz egy meg nem nevezett olasz fejedelemhez. (22. 1.) Frigyes, Cilly grófja Ferrarán keresztül, pcregrinationis causa Rómába utazott ; útközben azonban a czímzett, hihetőleg a ferrarai herczeg, letartóztatta, mert alattvalóitól kevéssel az előtt a gróf birtokain lovakat loptak. A szorongatott grófnak maga a pápa kelt védelmére, szabadon bocsátását kérve a herczegtől. A kérdéses lólopásról úgy van informálva, hogy az nem is a gróf birtokain történt ; igéri mindazonáltal, hogy az ügyet megvizsgálja és igazságot fog szolgáltatni. Y. Márton utódjának Zsigmond császárhoz intézett kiadványai az 1434. január 12. és 18-án kelt apostoli levelekkel kezdődnek. (75 -77 1.), melyek a baseli zsinat kérdésével foglalkoznak. 1435. november 5-én Flórenczben kelt levelében egy flórenczi polgár, Antonius de Popoloschis hagyatéka ügyében fordúl Eugén pápa Zsigmondhoz (236. 1.) Ez a polgár sok éven át tartózkodott Budán, mint egy flórenczi kereskedő czég (Philippus de Capponibus et Zenobius de Pancraticbis) megbízottja ; de ellenséges cselszövények következtében fogságba került, meghalt és hátrahagyott holmiai, köztük a czég tulajdonát képező pénzösszeg és üzleti könyvek vetélytársai, s nevezetesen bizonyos Sarius sienai polgár kezébe kerültek. A flórenczi czéget közelről érintő dolog hosszasabban foglalkoztatta a pápát, a ki e levelében már egy előbbi iratára hivatkozva, ismételten felszólította a császárt igazságtételre. 1437. april 17-én Bolognából az arany rózsát küldi Zsigmond császárnak (143. 1.) egy év nélküli, s tévesen a 10. év (1440—41.) brevéi közé igtatott levelében pedig egyházi ügyekkel foglalkozik, s Lucidus kardinális tudósítására hivatkozva, elismerését fejezi ki Zsigmondnak az eretnekek üldözésében kifejtett buzgalmáért. (138. 1.) Albert királyhoz egy