Századok – 1892

Értekezések - DR. WERTNER MÓR:Kemény fia Lőrincz nádor és utódai. 41

54 DR. WERTNER MÓR. Újvár, Pozsonyin. (1205 — 1235 között) k. a. TJrosfdlva, Baranyam. 1289. h. u. Sinister Miklós családja után. Vág-Ujhely, Trencsénni. 1271. k. a. Világos-Berek, Baranyam. 128'J, li. u. Sinister Miklós családja után. Zeyrlek, Baranyam. 1299. Y. Az eddig felsorolt okiratok alapján a következő nemzedékrendi töredéket állíthatjuk össze: 1 Kemény, (1205 1235 között). . A. . , I. Lörincz, 1243—1271. Dénes, 1280. 12-11. az ország bárói között, 1250. királyi lovászmester és győri főispán, 1262. klr. országbiró és mosonyi főispán, 1263. István berezeg tárnokmestere és Szörényi bán, 1267 —1269. nádor és somogyi főispán (12G9-ben azonkívül kemluci főispán), 1271—1272. szörényi bán és dobokai főispán, 1273. soproni és verbászi főispán. II. Kemény, 1280—1286. „ISakó" Miklós, Neje: 1. Sinister Miklós, unokája 1280—1303. Mibály leánya, 1287—1303. 11. Lörincz, Konrád, 2 leány, III. Lörincz, 1322— János, Domonkos, 1302-(1317.) 1302—1341. 1303. 1336. Neje: Aba lib. 1322—1338. 1322. nekcsei és lipóczi Demeter leánya, Katalin, 1336. Nem ok nélkül használtam fennt a »töredék« szót. Minden biztossággal feltehető, hogy főleg Bakó Miklós fiaival Kemény íia Lörincz nádor családja ki nem halt. Igaz ugyan, hogy a rendelkezésemre álló okiratok alapján nyomuk Baranyamegyében nem található, de annál nagyobb valószínűséggel feltehető, hogy tevékenységük színhelyét Valkó- és Pozsegamegyébe helyezték át, miután Miklós fia Lörincz házasság útján pozsegamegyei birtokos lett. Ahhoz még azon körülmény is járhatott, hogy a fennebbi jegyzékben felsorolt magyarországi jószágok egy jelentékeny része a XIV. század első felében már nem volt a család birtokában. Vág-Ujhelyről pl. tudjuk, hogy ezt Csák nb. Trencséni Máté Lubó, Szerdahely, Patvarócz és Debrete nevű községekkel együtt elfoglalta és hogy Máté halála után, 1321. május 8-án a zalavári convent előtt Miklós pannonhalmi apát a nevezett birtokok adományozása és elidegenítése ellen tiltakozott. Debretéről határozottan tudjuk, hogy 1349. ápr. 26-án2) még királyi tulajdon volt, s hogy a király ezt fennebbi kelettel »Tót« Lörincz fia (Kont) Miklós, bars-, vas- és sopronmegyei főispánnak adományozta. A baranyamegyei Harsányról szintén ismeretes, hogy ez idegen kézre került. ') Anjoukori okmánytár, I. ti 12.1. "-) Anjoukori okmánytár, V. 274.1.