Századok – 1892

Értekezések - HUSZKA JÓZSEF: Ornamentikai adatok a magyarok ős-történetéhez. 537

548 ORNAMENTIKA! ADATOK nézve Podhradczky a »Chronicon Badense« 1838-ik budai kiadásának 9-edik lapján a következőkép nyilatkozik : »Apud Hebraeos Festő Noviluniorum buecinae ab ortu solis ad occasum clangebant ; unde Festum Buccinarum quoque appelatum fuit. Inprimis autein celebrata erat Tubarum Festum, quod ipsis novi anni Kalendis agebatur, sen initio mensis Tisri, quo tempore Judaei mundum creatum statuunt. An etiam liaec festa buiusmodi fuerint, non habeo, quod pro certo affirmera«). Hogy a magyar nemzet egyrészének, lia nem is az egésznek, a kereszténység felvétele nélkül is már volt valami közük a Mózes vallásához ; azt az Árpád-kori oklevelek számos zsidó neve bizonyítja, melyek aligha terjedtek el a kereszténység révén, mert nem latin, de tősgyökeres zsidó alakban fordulnak elő. Nagy Géza barátom összeállítása szerint ezek a következők : Ábrahám, Ábel, Baruch, Benjamin, Azarias, Ananias, Eliach (Illés), Ezsau, lzsou, Dániel, Salatiel, Rafael, Kuben, Saul, Salamon, Sámuel, Dávid, Áron, Mojse, Mois, Izrak, Lidrak, József, Zakariás, Penna, Jekonia, Joachim. De továbbá József kazár-kán levelének sorsából is tudjuk, hogy Magyarországon valószínűleg tekintélyes zsidó hitközség létezett a X. század táján, mely a levelet rendeltetése helyére továbbította. Hogy a későbbi időkben is tekintélyes különvált, zsidó vallású csoport lakatt Magyarországon, azt Kinnamosz Epitóme Kerum Bonn. 1836 Lib. Ill cop. 8. 127 lap állítása igazolja, ki a II. Géjza és II. Mánuel közti harczok idejében II. Géza seregét hun (magyar) és a tőlük különböző vallású chalisokból állónak mondja, hozzá tevén, hogy a chalisok ugyanis Mózes törvényeit követik. Ezek a chalisok a bejövő magyarokhoz csatlakozó kabaroknak a régi kazárbirodalomból elszakadt utódai voltak, mert Nestor kvaliz tengernek (mare chvaliszyszkoje. Miklosich kiad. Bécs, 1863. 3. lap IV. fej.) nevezi a kaspi tengert, mit az arabok kazár tengernek hívnak. Nestor különben a kalisokat és bolgárokat Loth leányaitól származtatja (Miklosich kiad. Bécs, 1863.). (Van továbbá Nagy Géza szerint hazai oklevelünkben is egy adat, mi a chalisok zsidósága és kunságára bizonyító adat. A Haz. Oki. VI. köt. 9. lapjain 1212-ben Boroksa nevű puszta negyedrészét Baran fia, Ipolit, megvásárolja rokonaitól »a Jeconie a Jalatiele, Eliach et Blacio«. Ugyanitt szől-