Századok – 1892

Értekezések - HUSZKA JÓZSEF: Ornamentikai adatok a magyarok ős-történetéhez. 537

540 ORNAMENTIKA! ADATOK A csiki kapuk faragványai között másodsorban egy kiterített legyező-alak ötlött szemembe. Sokáig a barock-kagyló utánzatának néztem. A legyező alatt rózsa és tulipán-virágos csokor díszeleg, melynek vastag pikkelyes szára sokáig értbetlen volt előttem. Ez a vastag szár gyakran egy négyszögű edényből látszik kinőni, mely edénynek még két oldalára levelek és virág bajlik le. Ezen díszünk a legtöbb kapulábon megvan Csíkmegyében. (L. B.) A belépőt mintegy ez a dísz fogadja a kapu-félfa két oldalán, mert a kiterített legyező ember magasságnál soba nincs feljebb. Udvarhelymegye kacskaringós diszű kapuin azonban a kapu-lábazat fölött két oldalt egy-egy féloszlopot találunk sajátos csigákkal, oszlopfejezetekkel. Ez oszlop fejek azonban nem a fölöttük levő nagy gerenda és galanibbúg hordására rendelvék, mert nem érnek fel a gerendáig, hanem az alatt egy kisseb palmettában végződnek. Az udvarhelyi kapuk nagy részén a féloszlop hiányzik, de fent a palmetta meg van. Az udvarhelymegyei palmetta rávezetett a csiki nagy legyezőre is, mely szintén pálma, melynek pikkelyes szára félre ismerhetlenül hű utánzata a pálma törzsének. A székely kapukon tehát csak pálmák között lehet bejutni az udvarra. Hogy került ide ez a pálma ? Honnan került ide ez a pálma, hisz Konstantinápolyig nyoma sincs ? Hol látott a székely pálmát, hogy oly híven, bár stilizálva utánozza ? Mért van épen csak a kapu félfán és mért nem máshol is ? Ezek a kérdések tolúltak elém a pálma felismerése után. Elővettem a műtörténetet és kezdtem visszafelé menni. Krisztusig semmi B) Kapuláb Csíkmegyéböl.