Századok – 1892

III. Tárcza - Repertorium. Mangold Lajostól. - 519

522 TÁRCZA. tották magyarra. — Spabny Róbert, Kadetzky. (Armee u. Marine-Zeitung. 1892.) — Bancalari Gusztáv ezredes, Kadetzky. (Bécs, Konegen.) Egyébiránt a magyar hírlapok is közöltek alkalomszerű tárczákat. Ilyen a Pester Lloydban ápril 21-én megjelent érdekes czikk : »Der Tag von Santa Lucia.« Ha a szerző azonban azt állítja, hogy az osztrák és különösen a magyar lexikonok és tankönyvek még most sem tudnak a Kadetzky által az 1 814-iki hadjárat számára kidolgozott haditervről, meggyőződhetik az én tankönyvemből (Újkor. III. kiad.) az ellenkezőről. Egy füst alatt említem fel azt is, hogy Bellegarde és Duka táborszernagy izgatására Ferencz császár Radetzkyt lángeszű terve miatt eleintén főbe akarta lövetni. Bethlen Miklós az Egyetértésben (ápril 23.) közlött czikket, még pedig gróf Zichy Imre, Badetzky szárnysegédének elbeszélése nyomán ; szintúgy a P. Napló. A Vasárnapi Újság pedig Marcziányi György tollából hozott szakszerű tárczát. Az Österreichische Litteraturblutt ez évi 2. száma tájékoztató czikket tartalmaz a magyar akadémiáról ; az Österreich-Ungarische Revue májusi számába pedig alólirt hasonló czikket írt a Magyar Történelmi Társulatról. c) Hazai hírlapokból. Népnevelők Lapja. 1892. Fischer Károly e folyóirat 9. számában az általa már két ízben tárgyalt régi hun-magyar íráshoz új adalékot közöl. Ugyanis Velenczében a Márk-templom előtt álló két négyszögletes oszlopon (Pili acritani) és a Papadopoli kert falában levő köemléken található faragvány okban és rajzokban a hun-magyar írás nyomait ismerte fel, melyek a Huszka József »magyar diszítő styl«-jében közlött mintákra feltűnően hasonlítanak. Megjegyzendő, hogy ama két oszlop Ázsiából kei-ült Velenczébe. Jókai Mór, »Mátyás ugrásnapja« cz. alatt a Pesti Hirlap márczius 3-iki számában arról emlékszik meg, hogy régi szokás szerint a szökőnapot Mátyás király ugrásnapjának nevezték. A Budapesti Hirlap márcz. 2-iki száma Hang Istókról emlékszik meg. Kritikai éllel bonczolgatja a régebbi irodalmat, így Zerpák értekezését is. (Vasárnapi Újság. 1855. évf.). Végül Sóos kapuvári segédlelkész nyomán közli a kapuvári templom anyakönyvének ama följegyzését, mely az akkoriban körülbelül nyolcz éves Istóknak 1749. márczius 23-án végbement keresztelésére vonatkozik. »Kertészkedő magyar király« cz. alatt a Budapesti Hirlap márcz. 5-iki számában Miksa királynak egy levele jelent meg, melyet 1573-ban Verancsics érsekprimáshoz intézett és mely történeti, nyelvi és pomologiai tekintetben érdekes. Kollányi Ferencz, Császári missionariusok Moszkvában 1693. (Magyar Állam márcz. 15.) A moszkvai elárvult katholikusok számára Lipót király Leffler Ferencz és Jaross Pál nevü jezsuitákat küldötte az