Századok – 1892

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Pecsevi a magyar történetiráshoz - II. közl. 476

PECSEVI VISZONYA A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁSHOZ. MÁSODIK KÖZLEMÉNY. — Az 1623. év márczius havában Mere Huszejn neveztetett ki nagyvezírré s ez parancsot adott Háfiz Ahmed pasa ]) diárbekri béglerbégnek, hogy menjen Bagdád ellen s a lázadókat szigorúan büntesse meg. Pecsevi ez. alkalomból azt írja, hogy ő ez időben diárbekri defterdár volt, állandóan Háfiz Ahmed társaságában. (II. 392.) Miután a persák 1624 elején elfoglalták Bagdádot, a persa sah Karcsigaj khánt Mardin pusztítására küldte. Háfiz Ahmed ekkor Pecsevit RakJca béglerbégjévé tevén, 200 szegbánnal Mardin védelmére küldte. Karcsigaj azonban nem jött egészen Mardinig, csak vidékén dúlt és rabolt. (II. 394.) Még ugyanezen év őszén, mikor Cserkesz Mohammed nagyvezír a kaukázusi hadjáratból Tokatba tért vissza téli szállásra, eljött Pecsevi is Mardinből Tolcatba, hol a pénzverő intézet felügyeletével bizatván meg, rövid idő alatt 300 jük 2) pénzt veretett. (II. 402.) Az 1625. év április elején meghalt Báki pasa defterdár, a ki halála előtt néhány nappal Pecsevinek adta át a defterdárságot. Azonban Khoszrev janicsár-aga is vágyott a diárbekri defterdárságra s így Pecsevi — noha az ezen év elején nagyvezírré kinevezett Háfiz Alimed is megkinálta vele — vonakodott elfogadni már öreg korában ilyen, sok munkát igénylő hivatalt és megelégedett a tohati dcfterdárságga 1. (II. 403.) Ezt a hivatalát sem viselhette sokáig; mert két helyen beszél dunai defterdárságáról is, még pedig 1631 előtt, a mikor a Dobrudsában is járt. (II. 159.) Sőt az 1630. év második felé') Háfiz, nem pedig Hasif, a mint Gömöry G. írja Hammer után. 2) Egy jük körülbelől = 10,000 forint.