Századok – 1892
Értekezések - DÉCSÉNYI GYULA: Olaszországi történelmi kutatások. - I. közl. 467
470 DÉCSKNYI GYULA. bennünket közelebbről érdeklő szakokra kerül a sor. Addig a kutató a kéziratban levő katalógusokra van utalva, melyekről maguk a könyvtár vezetői elismerik, hogy szerfölött hiányosak s alig elégségesek arra, hogy a kéziratok tartalma felől áttekintést nyújtsanak. Pedig e könyvtár középkori kéziratai között bizonyára nem hiányoznak a magyar érdeküek. A Manoscritti Magliabechiani csoport II. III. nr. 256. jelzetű kötete egymaga bizonyságot tesz e felől. E 170 számozott és 5 számozatlan levélre terjedő XV. századbeli kézirat IV. Sixtus pápának 12. uralkodási évéből (1481. augustus 15 —1482. aug. 24.) származó brevéit tartalmazza, s mint egész kiállítása azonnal elárulja, nem egyéb, mint a pápa breve-regestáinak egyik kötete, mely valahogyan kikerült a vatikáni levéltárból, s a Rinucci őrgrófok könyvtárába jutott. Innen vette azt meg Pietro Francesco Rinucci marcliese halála után, 1848-ban II. Lipót nagyherczeg, a ki aztán a Magliabechianának ajándékozta. A kötetben foglalt pápai levelek között 37 darabot találtam, melyek hazánkra vonatkoznak, s Mátyás királynak a szentszékkel való összeköttetéséhez igen érdekes adatokat szolgáltatnak. Mátyásnak III. Frigyes császárral folytatott villongásai ez időben már nyilt háborúvá fejlődtek, mely három évi tartam után az 1481. év elején szünetelt ugyan, de csak azért, hogy a nürnbergi birodalmi gyűlésnek Mátyás ellen irányzott ellenséges fellépése után újult erővel törjön ki. A török ellen indítandó háború tervén kivül főleg e viszály volt az, a mi a pápa beavatkozását igénybe vette, annál is inkább, mert Beckensloernek, a hűtlen esztergomi érseknek távozása és a salzburgi érsekség elnyerésére irányuló törekvései egyházjogi szempontból is bonyodalmakat vontak magok után. Ezek megoldására s a villongások megszüntetése czéljából IV. Sixtus Urbano Orsini teanói püspököt küldte a császárhoz. Mátyás azonban nem volt a pápai követ működésével megelégedve, titkos ellenségét, a császár hívét látta benne s ismételten panaszt emelt ellene a pápánál. E panaszokra reflektál a kötet egyik legelső, Mátyáshoz intézett levele, 1481. augusztus 31-éről keltezve, melyben Sixtus védelmére kel követe kétségbevont pártatlanságának, de Mátyás megnyugtatására Prospero Cafarelli ascolii püspököt is kiküldi, hogy Beckensloer ügyét megvizsgálja s a teanói püspökkel egyetértve a császárt a Mátyással kötendő békére igyekezzék hangolni. (5a. 1.) Ugyan e napról van keltezve a teanói püspökhöz intézett breve, melyben a pápa közli követével Mátyás vádjait s utasításokat acl további eljárására, mindenekelőtt a pártatlanságra intve.