Századok – 1892

III. Tárcza - Füzetes vállalatok. Apró nyomtatványok. - 439

TÁRCZA. 439 A FIUMEI M. KIR. ÁLLAMI ELEMI-, POLGÁRI FIÚISKOLA ÉS A HOZZÁ KAPCSOLT ÍPAHTANFOI.YAMOK ÉRTESÍTŐJE bevezetésül az iskola történelmét mondja el dióhéjban »Tizenöt év« czímmel. Szerzője maga az igazgató, Donath Imre, a ki természetesen legjobban ismeri az intézet múltját, a melyről azonban csak egy pár lényeges adatot állít össze s egyszersmind elmondja, hogy mit tart ő jövőre legfontosabbnak az intézet érdekében. Kár, hogy kissé bővebben meg nem ismertet bennünket az intézet fejlődésével s hogy milyen hatást tett az fennállása óta a közönségre. V. FÜZETES VÁLLALATOK. »A RÉGI MAGYAROK SZEMÉLYNEVEI« czím alatt Kubinyi Ferencz egy szótár alakú vállalatot indított meg, az egész munka 24 füzetre, vagyis 3 kötetre van tervezve. Az Előszóban szerző kijelenti, hogy nem nyelvtudományi fejtegetést akar adni, hanem segédkönyvet a történetbúvároknak, mivel a munkában az egyes neveket viselt személyre vonatkozó adatokat is egybeállította. A Bevezetésben értekezik a személynevekről, azok változatairól, az ősuevekről, a pórok, szolgák neveiről, a ferdítésekről, a jóhangzású átalakításról, az idegen eredetű személynevek megmagyarosodásáról, végül a forrásokról számol be, melyeket nagy munkájához felhasznált. Ezután adja a Névtárt Aaron-tól—Almus-\g. A jeles munkát, melynek egyes füzetei 1 írtért kaphatók, ajánlhatjuk az érdeklődök figyelmébe. Különben még teljes megjelenése után visszatérünk reá. »A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETÉ-ÖL* Bodnár Zsigmondtól megjelent a IX. e's X. fiizet. A XVII-ik század irodalmát, a hitvitázó és erkölcstani irodalmat (Laskai, Geleji, Medgyesi, Toroczkai), a történetírást, politikai s más iratokat, a Lyrát (Rimai, Szenczi Molnár), a világi lyrát, az elbeszélő költészetet, gúny, feddő és tanító költészetet, szépprózát adja elö s azután áttér a kuruezvilág korára (1630 —1711-ig), kezdi a vallásos prózával s gonddal kidolgozott képet nyújt a XVI-ik század második felének polemicusaról Sámbár cs Kiss Imre, Tolnai és Pósaházi munkáiról, vitatkozásairól. A »MAGYAR IRÓK ÉLETE ÉS MUNKÁI«-1)Ó1 Szinnyei Józseftől a második kötet 3 ik és 4-ik fiizete hagyta el a sajtót. Csernátonitól — Darvasig egy egész sereg s köztük sok kiváló iró élete van feldolgozva a régiebbek és újabbak közül. Köztük Csiky Gergely, Csiszár Sámuel, Csokonai. Körösi Csorna, Csuthy, Czakó, Czeglédi, Czelder, Czilchert, Cziráky, Czövek, Czwittinger, Dalmady, Dálnoki, Dániel, Dáuielik, Dankovszky stb s a legtöbb, kivált az újabbak, sok nem ismert adattal bővítve. A »NYELVTÖRTÉNETI SZÓTÁR« III. kötetéből a VII. és VlII-ik füzet, a végképpen való— zsúp közti szavakat foglalja magában. Ez alapvető munka gyorsan közeledik végéhez. A Ill-ik kötettel a szótár be lesz végezve