Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - D.: Thorbecke; August: Statuten und Reformationen der Universität Heidelberg. 435

TÖRTÉNETI IRODALOM. 435 nagynevű férfiúban alapítójukat tisztelik. A munka tartalmát a hü bibliografikuB jegyzetek eléggé jelzik s csupán két dologra hívjuk fel a figyelmet ; az egyik, hogy a kiadványok, úgy a szent beszedek, mint a kéziratok, mind pedig a bibliographia, szakavatott kritikai éllel dolgozó munkatársakra vallanak. A másik azon sajátságos körülmény, hogy ámbár a kiadvány az oarAník-magyar rendtartomány aegise alatt jelent meg, a magyar kolostorok történetéről, az ide vonatkozó kéziratokról egy jottát sem tartalmaz. Pusztán a Bibliographia Bernardinában találkozunk egy-két magyar iró nevével. Vájjon mire véljük ezt ? Tán a magyar czisztercziták külön kiadványnyal fogják c kiváló férfiú emlékét ünnepelni V Vagy tán előjele ez annak, hogy nemsokára önálló magyar cziszterczitarendtartománynak fogunk örvendhetni s innen keltezhető az osztrákok szíikkeblüsége ? Mindkét dolognak csak örülni tudnánk. Statuten und Reformationen der Universität Heidelberg vom XVI. bis XVII1. Jahrhundert. — Htrausgcgcbcn von der Hadischen Historischen Kommission. Bearbeitet von August Thorbecke. Leipzig, Verlag von Duncker et llumblot. 1891. Ara 16 márka. Az előttünk fekvő munka a híres heidelbergi egyetem múltjából azon változtatásokat tárja fel, melyeknek annak szervezete, a XVI. századtól a XVIII-ig, tehát teljes 300 éven belül, kitéve volt. A heidelbergi egyetem alapítója I. Ruprecht választó-fejedelem. Ez időtől kezdve egész a reformáczióig az egyetem teljesen önállóan, saját maga intézte úgy belső, mint külső ügyeit. A megváltozott viszonyok azonban az egyetem visszonyaira is kihatottak. V. Lajos fejedelem 1522-ben adta ki rendeletét, melyben az egyetemet, mely ez időben régi hírnevéből sokat vesztett, teljesen új és megfelelőbb alapon reconstruálta. Az általa megjelölt nyomokon halad Ottó Henrik 1559. decz. 19-én, VI. Lajos 1580. ápr. 11-én, János Kázmér pfalczi őrgróf és helyettes-fejedelem 1588. decz. 2-án, Károly Lajos 1672. julius 11-én és szept. 1-én, és végül Károly Tivadar 1786. október 14-én kiadott rendeletével. Thorbecke e fontos rendeleteket, a heidelbergi egyetemi könyvtár kéziratainak és a karlsruhei általános tartományi levéltárnak okiratai alapján, egész terjedelmükben s hü másolatban közli. A statutumok meghatározzák a rector s az egyes karok dékánjainak teendőit és jogait, előírják a doktorrá avatandók eskümintáit, részletes adatokat tartalmaznak az egyes tanárok és egyéb alkalmazottak fizetésére nézve, megjelölik a tanárok és a tanítványok között való viszonyt s rendkívül érdekes adalékokat szolgáltatnak a régi egyetemek sajátságos életéről. Kétségtelen, hogy e könyv, az egyetemek történetével foglalkozóknak nélkülözhetetlen forrásinunkáúl szolgál. D.