Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - Névnélküliek: - Dr. Szádeczky Lajos: A Habsburgház lengyel királyságra törekvése a XVI-ik században. 432

432 TÖRTÉNETI IRODALOM. A Habsburg-ház lengyel királyságra lörelmése a XVI. században. Irta Dr. Szádeczky Lajos. Kolozsvár, 1892. 8-adr. 35 I. Ez érdekes tanulmány három lengyel király-választás történetét vázolja: II. Miksáét, kivel szemben első izben 1573-ban Valois Henrik s utóbb 1576-ban Báthory István győzött, a Miksa főherczegét (s még más három főherczegét) kinek ellenfele Zsigmond Waza herczeg volt. A Báthoryaknak ez utolsó küzdelemben is jelentékeny részük volt, de máskülönben is a Habsburgok törekvése nagyon beléjátszik Magyarország történetébe. Szádeczky a bécsi titkos levéltár gazdag adatain s az egykorú nyomtatványokon kivül a lengyel kútfőkből s levéltári adatokból is bőven merített s épen ezért e nagyfontosságú és Lengyelország sorára kiható mozgalmakról nemcsak részletesebb, hanem hívebb képet is ad, mint a hogy eddig volt tárgyalva történetünkben s bár itt-ott némi auiinositással, de sok elevenséggel tárgyalja e mozgalmakat és törekvéseket. Különlenyomat az Erdélyi Muzeumból. Szerémi György és Emlékirata. Történelmi Tanulmány. Irta Erdélyi László. Budapest, 1892. 8-adr. 135 l. A Századok olvasói emlékezhetnek, hogy a Történelmi Társulat máreziusi ülésében Szádeczky Lajos felolvasást tartott egy már csaknem sajtó-kész munkájából »Szerémi élete és emlékirata« czím alatt, s ugyanakkor bemutatta Szerémi emlékiratainak egykori példányát, mely a bécsi udvari könyvtár tulajdona. A monographia a Századok-ban fog megjelenni s hogy még nem adtuk sajtó alá, azon múlt, hogy szerző az eredeti példány áttanulmányozásából merített tanulságokat is fel akarta használni. Alig pár héttel a felolvasás megtartása után vettük a fennebbi munkát, mely úgy látszik tudori értekezésnek készült s már akkor, midőn Szádeczky felolvasását tartotta, sajtó alatt lehetett, s most immár előttünk fekszik. Biztosra vehetjük, hogy a két történetíró egy időben, egymástól meglehetős távol s teljesen függetlenül hosszú és beható tanulmányt tett a nevezetes emlékirat méltatására s bár Szádeczky munkájának közlését nemsokára megkezdjük, kötelességünknek tartjuk a már megjelentről röviden megemlékezni, annyival inkább, mert az nem mindennapi tehetségről tanúskodik. Erdélyi munkájában előre bocsátja a kérdés irodalmát, mindazt, amit Szerémiről irtak s a mi mindössze is édes kevés és olykor felületes is. Azután magából az emlékiratból összeállította Szerémi életét. Majd (II. f.) bonczkés alá veszi Szerémi nyelvét és irályát, ezt a sajátságos különös latinságot, mely mindent magyarul gondolt ki, de latin szavakkal irt le annyira, hogy némely kitételét meg se lehetne érteni, hacsak magyarra nem fordítuá le az ember (pl. quomodo ambulasti cum capellano Prini Petri, hogy jártál a Perényi káplánjával, s ilyen elég van), közli tartalmát (III. f.). Majd áttér Sz. földrajzi és chronologiai adataira (IV. f.) s ezek beható és tüzetes elemezésével valóban jó és hasznos munkát végzett. Sz. chronologiáját hat csoportba osztja s mindenik csoportban külön