Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - DR. SZENTKLÁRAY JENŐ: Pozsony város története. (Irta Ortvay Tivadar.) 423

426 TÖRTÉNETI IRODALOM. Vas megyékben is. A megyének e kétfélesége a XIII. század végéig állott fenn, mikor a várjavak elfecsérlése következtében a várispánsági szervezet egészen felbomlott, s a vármegye magára maradt. Hogy milyen viszony létezett a Comes Comitatus és a Comes castri közt, máshonnan is tudjuk; hanem kevesen tudják, miért van a messze vidékre ellátszó pozsonyi várnak szokatlan négyszög alakja, a minek párjára alig akadunk a középkorban. Szerző ezt az eredeti római Castrum négy szöges alakjából magyarázza, melynek szilárd alapján a későbbi várépítések történtek. Maga a mai városi terület sem volt egészen várjószág, sőt voltak Pozsonyban idők, mikor a város és a vár farkasszemet néztek egymással. Ennek emlékét, ha irott bizonyítékok nem lennének is, a pozsonyi hires koronázási dóm tornya hirdeti, mely eredetileg liarczias czélra, erőd-toronynak készült, a várbeli ellenség támadásainak visszaverésére. A pozsonyi főegyházat s prépostságot Szent-István vagy Szent-László alapította, habár erre nézve a biztos tudósítások csak a XII. századból valók. A prépostság eredeti alapításában tisztán prépostság volt, melyhez a káptalan csak később járult. Már Kálmán király említi törvényeiben a prépostságot ; de az alapítás nem tulajdonítható neki, ki soha sem járult az egyházi vagyon gyarapításához. Előtte pedig más, mint Szent-István vagy Szent-László nem alapíthatta e javadalmat. A Csukárok sem alapították, mert ők csak a Szent-Márton egyházának voltak patrónusai, de nem a prépostságéi. A prépostsági egyház kezdetben a várhegyen, a várban állott, a várpalota s a katonai laktanyák közti lapályos téren. A prépost a várban, a kanonokok lenn a városban laktak. A várból Imre király, az esztergomi érsek és a pozsonyi prépostok kérelmére Honorius pápa helyezte át a__prépostságot a városba 1221 után. A főegyház előbb a Szt.-Üdvözítőről czímeztetett, s csak a XIV. század elején kezdett Szt.-Mártonról neveztetni. A templom legrégibb részletei a XIII. század derekán épültek. Következik aztán a prépostság régi birtokviszonyainak, a prépostok joghatóságának, a káptalani hiteles helynek, a marchecki és stillfriedi ütközeteknek, a csehek uralmának, Szent-Erzsébet születésének, a ferencziek és klarissák kolostora viszontagságainak történeti elbeszélése. Mellékletül adja szerző az árpádházi korból való pozsonyi főispánokat, a káptalan kiadványainak jegyzékét, s a pozsonyi prépostok és kanonokok névlajstromát. 1135-től 1298-ig 53 főispánt; 1230-tól 1300-ig 78 káptalani kiadványt; 1209-től 1294-ig 12 prépostot s 1253-tól 1300-ig 12 kanonokot sorol fel.