Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - MANGOLD LAJOS: Anglia történeti irodalma az utóbbi években. 415

422 TÖRTÉNETI IRODALOM. szótól származtatják, mely köblöt« jelent. Müllenhoff azonban (a »Beovulf«-ban) »befészkelődő kalandoroknak és betörőknek« fordítja. - Keary a 783 888. közötti normann betöréseket tárgyalja.1

) 820-ig Dániából kerültek ki Angliának hívatlan vendégei ; 820 óta pedig Norvégiából. Diadalaikat hajózási ügyességüknek és cselvetéssel egybekötött jobb hadviselésüknek köszönték e kalandorok, míg szelídülésük az állandó letelepedésnek, magánbirtok szerzésnek és a kereszténység befogadásának köszönhető. A nagyhírű dán tudós, Steenstrup,2

) ki a normannok-ról írt műve 2., 3. és 4. kötetében tárgyalja az angol betelepedések történetét ama nézetet koczkáztatja, hogy a skandináv jog- és igazságszolgáltatásnak nagyobb befolyása volt az angolszászokra, mint azt a legtöbben sejtik. Angliában élő hazánkfia, Kropf Lajosnak értekezése : »Kik voltak az angolszász berezegek Szt.-István király udvarában ?« oly dolgozat, mely a magyar és angol történetet egyaránt érdekeli.3) Yégiil az egyháztörténeti irodalomról kell beszámolnom. Augustinus küldetését Bassenge4) egyesegyedül Nagy Gergely pápának rójja fel érdemül, míg Bertha királyné és a frank püspökök kezdeményezését elhallgatja. Aethelberd király megkeresztelését különben a szokottnál későbbre, 601/2-re teszi. Hogy már Baeda is merített az angolok megtérítésére vonatkozó legfontosabb kútfőből, a »Vita Gregorii«-ból, sőt hogy e vita Northumberland-ban készült, az Eioald elmés kombinácziója után biztosra vehető.5) Mind az ír, mind az angolszász egyház történetét Hauck beszéli el, még pedig a tudomány mai színvonalán.''') Bellesheim-nak az ír és a skót egyháztörténeti műveiről alább fogunk szólni. Az alapvető munka egyébiránt a Haddan-Stubbs-féle »Councils and ecclesiastical documents,« eddig 3 köt. - Liebermann-nak »die Heiligen Englands« 7) cz. műve angolszász és latin életrajzokat tartalmaz, egy régibb feljegyzések alapján 1120 kör. szerkesztett kézirat nyomán. E mű nem csak az angolszász hagiographiára, hanem Anglia topographiájára nézve is fontos. Egész külön helyet foglal el a Reg. St. Poole által kiadott M Iléary, The Vikings in "Western Christendom (1891.) ") Steenstrup Johannes, Normannerne. (Eddig 4 kötet.) a) Megjelent a Századokban (1887. XXI. köt. 783. 1.) 4) Bassenge Edm, Die Sendung Augustins zur Bekehrung der Angelsachsen. (1890.) 5) Ewald (»Iiistor. Aufsätze dem Andenken G. Waitz gewidmet.«) 1886. *) Kirchengesch. Deutschlands (I. köt. 1887.) ') Megjelent 1889.