Századok – 1892
II. Könyvismertetések és birálatok - MANGOLD LAJOS: Anglia történeti irodalma az utóbbi években. 415
TÖRTÉNETI IRODALOM. 415 Minthogy a kiadvány a jelentéseket egész terjedelmökben kihagyás nélkül tartalmazza : a XVI. századbeli németországi diplomatiai irományok közzétételétől mi felmentve érezhetjük magunkat. Hasonlóképen a francziaországi történeti intézet (az École de Rome) a XIII. századbeli pápai regesták közzétételét egyidőben többfelől megindítván, tőle nyerjük a vatikáni levéltár hazánkat illető legrégibb történeti emlékeit. így tehát a magyar történetírás érdekeinek szempontjából a római kutatások súlypontját a XIV. és XV. századra kell helyeznünk. FRAKNÓI VILMOS. Anglia történeti irodalma az utóbbi években. Korunk önérzettel szokott szellemi haladásának nemzetközi jellegével kérkedni és azzal dicsekszik úton-útfélen,hogy amiveit nemzetek fejlődése közötti összeköttetés mai nap már csodálatos módon ki van fejlődve. E nagyhangzású dicsekvés, ha az irodalmi connexust vesszük szemügyre, sok tekintetben indokolatlan és hiúnak fog feltűnni, a mennyiben éppen ezen a téren az egyes országok, nevezetesen az Anglia és a kontinens közötti érintkezés és kölcsönhatás a legújabb időkig fölötte hézagos és fogyatékosnak mutatkozott. Hiszen csak imént történt, hogy úttörő angol munkákról a külföldi sajtó egy árva szóval sem emlékezett meg, mely mulasztást azután az angol sajtó igaz — kamatostól viszonzott. Hogy konkrét példával szolgáljak, Leckynek utolsó nagy művéről néhány évig még a német szaklapok sem vettek tudomást. Másrészt igaz, hogy az angol olvasó közönség maga sem figyelte meg kellőképen a saját tudományos irodalmát. A közönség ama része, mely nem éri be kizárólag a politikai hírlapok átolvasásával, egy-két Review révén iparkodik az irodalmi helyzet magaslatán megmaradni. Csakhogy a revuek szerkesztői nagyobb súlyt fektetnek a formai szépségre, mintsem a tartalomra és tudományos apparatussal ellátott dolgozattól fáznak. Egy másik baj abban rejlik, hogy a nagyszámú történeti, régészeti sat. társulat a maga kiadványait csak korlátolt számban nyomtatja és hogy az ezen társulati évkönyvekbe temetett dolgozatokhoz a körön kivűl álló csak nehezen férhet hozzá. A történeti kutatás hasonlóan küszködött eme kedvezőtlen körülmények nyűge alatt annál is inkább, mivel közös kapcsa, tájékoztató közlönye sem volt, mely az annyira elforgácsolt irodalmi tevékenységről összefoglaló képet nyújtott volna. Néhány év óta azonban az Anglia és a kontinens közötti szellemi kölcsönhatás terén némi javulás észlelhető, melynek kézzel-28*
