Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - FRAKNÓI VILMOS: A római-porosz történeti intézet legújabb kiadványa. 411

413 TÖRTÉNETI IRODALOM. elismerjük, hogy a porosz történeti intézet imént közrebocsátott első kiadványai minden tekintetben a német tudományosság magas ^színvonalán állanak és mintaszerűeknek mondhatók. Áll ez mind az anyag egybegyűjtésére, mind annak feldolgozására nézve. Friedensburg tanár, ki az első osztály szerkesztésével bízatott meg, nem szorítkozott nyomozásaiban a Vatikán levéltárára és könyvtárára, hanem felkereste Rómában, Nápolyban, Velenczében és Pannában mindazon gyűjteményeket, melyekbe a szent-szék diplomatiai iratai szétszóródtak. Egyszersmind alapos tanulmány tárgyaivá tette a XVI. századra vonatkozó régibb és újabb történeti publicatiókat. Miután az általa közzétett nuntiusi jelentésekben Magyarország nevezetes helyet foglal el ; félreismerhetetlen komoly törekvése, hogy magát és olvasóit ezen irányban is tájékozza. Annál feltűnőbb, hogy figyelmét elkerülte Akadémiánk Történelmi bizottságának egyik kiadványa, mely épen az általa tárgyalt kort illeti : »III. Pál pápa és Farnese Sándor bibornok Magyarországra vonatkozó diplomácziai levelezései« (1535 1549), melyeket »a nápolyi állami levéltárban létező Farneseosztályban tett saját kutatásai nyomán« Ováry Lipót tett közzé.1) E szerint tehát a porosz intézet kiadványában foglalt diplomatiai iratok egy része nem ismeretlen előttünk. De ezeknek túlnyomó része most lát először világot. És így hazánk történetírására nézve is a kiadvány értékes forrásművet képez. Az a hatodfél esztendő, 1533 ápril 9-dikétől 1538 szeptember 7-éig, (Vergerio és Morone bécsi nuntiaturái), a melyet a két kötet felölel, Magyarországnak nevezetes korszakába esik, mikor két király között megoszolva a feldarabolás állandósulásának és a török rabságnak kettős veszélye egy időben fenyegette, s mikor mindkettőt a nagyváradi békekötés elhárította. A nuntiusi jelentések hű képet tárnak föl a béketárgyalások előzményeiről és azok lefolyásáról. Mindkét nuntius Rómából magával hozott és ismételten megújított utasításainak megfelelően, nagy buzgalmat fejtett ki, hogy Ferdinánd és János király között az egyesség létrejöttét előmozdítsa és ezzel a polgárháborúnak Magyarországon véget vessen. Mikor 1535 nyarán János király biztosai, Frangepán érsek és Brodarics püspök Bécsben megjelentek, Vergerio nuntiusnak mindkét fél bizalmát sikerűit megnyernie. ') Magyar Történelmi Emlékek. Okmánytár XVI. k. Megjelent 1879. SZÍZADOK. 1892., V. FÜZET 28