Századok – 1892

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Pecsevi a magyar történetiráshoz - I. közl. 395

404 l'ECSEVI VISZONYA ségnél fogva mindnyáját Pecsevi sátorában helyezték el egykét napra, azután pedig Belgrádba küldték őket. A herczegüvel később is találkozott Belgrádban s az kérte tőle pártfogását. (II. 194.) »Eger őrizete uramra, Mohammed pasára bizatott — irja tovább P. — s így én voltam az, a ki az egri összes őrségnek létszámát csapatok szerint, hozzátartozóikkal s az önkénytes csapatokkal együtt, legelőször összeírta és zsoldjukról kimutatást készített ; s azután ennek alapján adattak ki a divánból a rendeletek és berátok.« (II. 195.) — Eger elfoglalását követtea. mező-keresztesi ütközet, melyet Pecsevi mint szemtanú részletesen elbeszél. 1597 október havában Szaturdsi Mohammed pasa, a magyarországi szerdár, a keresztyének által visszafoglalt Tatát, ostromolta, mely alkalommal Lala Mohammed pasa, anatóliai seregével, a komáromi utat őrizte a keresztyén sereg támadása ellen. Vele volt Pecsevi is. Midőn a tatai őrség az ostrom harmadik éjjelén megfutott Komárom felé, Pecseviék űzőbe vették őket, s kit leöltek, kit foglyul ejtettek, ki a mocsárba és nádasba menekült. (II. 207.) Innen, mint tudjuk, Vácz vívására ment a török sereg s vele Lala Mohammed és Pecsevi is, honnan mind a ketten Pozsegába rendeltettek téli szállásra. (II. 209.) Az 1598. év még gazdagabb volt eseményekben Pecsevire nézve. Ura a meghalt Véli pasa helyére ruméliai béglerbéggé neveztetett ki, a mely örömhír Eszéken találta a pasát, hol serege összegyűjtésén fáradozott, s a honnan előbb Pancsovára, onnan pedig a szerdár Szaturdsi Mohammed seregével együtt Becskerekre mentek. Pecsevi részt vett Csanád elfoglalásában, honnan Nagy-Várad ellen indult a török sereg. (II. 214—215.) Mivel azonban ide az a hír érkezett, hogy a keresztyén had Budát víjja, visszaindultak annak segélyére. Ez alkalomból a következőket írja historikusunk : »Tizenkét nagy folyón kellett átkelnünk, még pedig egyiken hídon, tizenegyen pedig tutajokon s ezerféle baj és vesződség között. Az ágyúkat a vízen keresztül nyújtott kötelekkel húzták át. Az víz elcsapván az ágyú fölött, kerekeiből csak kicsi rész látszott ki, s arról látni lehetett, hogy nem forognak, hanem csúsznak, mert beleragadtak a sárba. Murád pasa, akkor diárbekri béglerbég, később nagyvezír és Uzun efendi, uramnak Mohammed pasának titkára, ketten egy hámba bújva húzták az ágyút. Szintígy Szófi Szinán pasa vezír és anatóliai béglerbég s Mahmud pasa, aleppói béglerbég is egy hámba bújva húztak másik ágyút. Uzun efendi így szólt hozzám : »Ezt megírd a históriában ; jegyezd föl, hogy a padisahnak két venire és egy