Századok – 1892

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Pecsevi a magyar történetiráshoz - I. közl. 395

A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁSHOZ. 401 Egy-két évvel ezután történt a következő esemény, melyet Pecsevi így ád elő : »Mikor Musztafa pasa kivégeztetett,1

) a budai ejálet Ovejsz pasa, előbbi fő defterdárnak adatott. Én akkor még nagyon kis gyermek voltam, de azért mint valami álomkép, bíven emlékezetemben maradt egy esemény. Az élet és halál urának végzéséből történetesen egyszerre halt meg két édes testvérem s az egyiknek ziámete, a másiknak pedig 16,000 akcse jövedelmű timárja ürült meg. Boldogult atyám Ovejsz pasához ment, kérte tőle a ziámetet és timárt, háromezer ötszáz piaszter ajándékot adván neki. Ovejsz pasa teljesítette a kérelmet. A boldogult szájából hallottam, hogy azon éjjel, lefekvés után, néhány ember visszahozta ugyanazt az erszényt. »Minthogy ajándékom nem fogadtatott el, azt hittem, hogy a ziámet és timár másnak adatott s ezért egész éjjel nem jött álom szemeimre. Reggel elébe mentem, arczomat lábaihoz dörzsölve könyörögtem neki, hogy családomat ne tegye tönkre s engemet ne mellőzzön el. Mi történt ? - kérdé ő ; a ziámetet és timárt neked adtam, adományomat nem vontam vissza.« (II. 8.) — Ovejsz pasa az 1578. és 1581. évek közt volt budai helytartó s Pecsevi ekkor 6 vagy 7 éves gyermek lehetett. Apjáról mindöszsze még csak anynyit mond, hogy 1542-ben részt vett Pest védelmezésében. (I. 233.) Hihetőleg 1587., vagy 1588-ban halt el; mert azt mondja Pecsevi, hogy ő 14 éves korában anyai részről való nagybátyja, Ferhád pasa keze alá került (II. 433.), a ki ez időtájban budai helytartó volt. Életének e korszakából említi, hogy az 1000. év előtt2

) fiatal kedvtöltésből és sólyommal való vadászat alkalmával többször keresztül-kasul járta a mohácsi mezőt s fölment néhányszor azon »Khunkjár tepeszi« (Császár-csúcs) nevű halomra is, melyen a nagy Szulejmán a mohácsi vész alkalmával megszállt és haditanácsot tartott. (1.89.) Ferhád pasát a félévi zsold elmaradása miatt fölzendült budai őrség 1590. végén agyonverte s ekkor került Pecsevi egy másik rokonához, Lala Mohammed pasához, mely időtől fogva 1606-ig úgyszólván összeforr életének története amazéval, a mennyiben a 15 éves háborút azzal együtt élte át. 1592-ben, mikor rokona, Dervis Haszánpasa, boszniai váli, másodszor ütött be Horvátországba, Pecsevi Boszniában járt s Banjalukánál találkozott az előbbi szegedi béggel, a ki egy ízben az ő pécsi birtokukon szállt meg s vendégük volt. (II. 125.) Katonai pályáját a harcztéren 1593-ban, tehát 19 vagy 20 éves korában kezdte meg. Ezen év őszén jött ugyanis Szinán ') 1578. év október havában. ') 1591. okt. 19. — 1592. okt. 7.