Századok – 1892
Az Emlékkönyv tartalma - Gr. Széchen Antal megnyitó beszéde. 3
A MAGYAR PALOTÁS ZENF. EREDETE. 3 mélyben mindkettőt egyesítették. Éppen mint napjaink zongora-virtuózai, összeutazták egész Európát, s az udvaroknak és arisztokrácziának nemcsak művészetök, hanem tudományos és társas műveltségük által is szivesen látott vendégei voltak. Legnevezetesebb középpontjuk, úgy szólva akadémiájuk (nem a mai olcsó értelemben) Padua volt, s később Páris. Míg az egyház területén működő ellenpont-tudósok részint elméletszabta száraz egyházi zenéjöket irták — bogy Luther jellemző szavaival éljek - nem úgy mint ők, hanem mintahangjegyek akarták, részint pedig a még bevégzetlen elmélet kiegészítésével foglalkoztak : addig a lantvirtuózok a zenei tudományok szempontjából is amaz idők magaslatán világi zenét költöttek, még pedig nem úgy, mint a hangjegyek akarták, hanem a szív érzéseit tolmácsolva. Alapos képzettségökről elég bőven tanúskodnak a lant-táblázatos gyűjtemények, melyek hasonlítanak egy sírkerthez, melyben egypár száz év óta emberi láb nyomai nem látszanak. Minden valamire való lantvirtuóz irt fugát, fantáziát, a tánczfajok és dalok minden nemét. (Egy Mercurius nevű művész a lant hat húrján a paviai ütközetet is előadta.) Nem tagadható, harmóniájukban bizonyos szögletesség, s poliphoniájukban hibás szólamvitel is van ; de ez inkább a lant korlátozott szerkezetének tulajdonítandó, mint izlésöknek vagy képzettségűknek ; inkább megbocsátható, mint a költői lendület hiánya. Ilyenek a derék lantvirtuózok, kiket a magyar palotás zeneügy érdekében tanulmányoztam. Nem hagyhatom említetten, hogy e végett igen sok nehézséget kellett leküzdenem már addig is, míg a holt betűkből a legelső zenehangot kicsalhattam ; s ezt könnyű megérteni, ha tudjuk, hogy háromféle különleges hangírással éltek, mely már két század óta teljesen kiment használatból, mely miatt napjainkban a hieroglyphák sorsára jutottak. Ezért a szótárirók megemlékeznek a lantvirtuózok életéről, a gyűjtemények évszámáról, czímlapjáról, kiadójáról ; olykor a hangírás homályos ismertetésébe is bocsátkoznak, de a tartalom tanulmányozására soha senki sem gondolt. Mindezekről a régibi) történészek alig, vagy éppen nem is vesznek tudomást, sőt legújabban Ambros is csak néhány megfejtett üteny tartalmát 1*
