Századok – 1892

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Pecsevi a magyar történetiráshoz - I. közl. 395

398 l'ECSEVI VISZONYA írta. Munkája második részének vége felé, a II. köt. 424. lapján, olyan eseményről beszélvén, mely 1631 márczius közepén történt, úgy nyilatkozik, hogy azóta 10 évnél több telt el, de azt még máig sem feledte el. Itt tehát már az 1641. év második felét, vagy még inkább az 1642. évet akarja értetni velünk. De legpontosabban meghatározza az időt a II. köt. 433—434. lapjain, mikor azt írja, hogy »jelenleg megköttetett a béke a hitetlenekkel Musza pasa (a budai beglerbég) helyes tanácsa és találó terve szerint«. Ez a békekötés t. i. a szönyi béke megújítása volt, mely, mint tudjuk, 1642 márczius 19-én fejeztetett be. Ugyanezen a helyen mondja : »hála a felséges úristennek, hogy életkorom a 70-hez jutott.« Ha tehát Pecsevi 1642 márczius 19-ike után kevéssel, mondjuk: 1642. év közepén, vagy második felében fejezte be munkáját s akkor, t. i. a mohamedán időszámítás 1052. évében (= 1642 ápr. 1 —1643. márczius 21.) 70 éves volt: ebből azt lehet megállapítani, hogy 582-ben született, mely 1574 ápr. 23-tól 1575 ápr. 11-ikéig tartott. Gömöry Gusztáv, a Hammer irataiból vett életrajzi adalékaiban, hibásan ezt mondja Pecsevi életkoráról és munkája Íratásának idejéről : »Pecsevi, midőn az 1594-iki hadjáratban részt vett, körülbelől a 30-as években lehetett és midőn 40 évvel később történelmét írja, a 70 évet jóval túlhaladhatta.« Történetírónk e szerint az 1560— 64. évek közt született és 1634-ben írt volna, a mi pedig nem igaz. Ugyan csak ott olvashatjuk a következő állításokat : »Pecsevi magyar születésű volt. . . . Történelmének első lapján említi, hogy ő Nisandsi Dselálzáde (a nagy történetíró) családjából származik.... Igen valószínű, hogy vagy ő, vagy az apja renegát volt.« Mindebből egy szó sem igaz. Pecsevi sem magyar születésű nem volt ; sem ő vagy apja nem volt renegát ; sem egész munkájában sehol sem említi, hogy Dselálzáde családjából származott volna. Történelmének első lapján azt említi Dselálzádéról, hogy annak történeti művét használta kútfőnek. S hogyan érthető az is, hogy ámbár magyar születésű volt, mégis Dselálzáde családjából eredt ? Tehát Dselálzáde is magyar eredű volt ? Hiszen épen maga Pecsevi mondja róla (I. 43.), hogy egy Dselál nevű kádinak volt a fia, a ki Kis-Azsiában, Toszia városában lakott (délre Kasztamunitól) ; — a maga származásáról és rokonságáról pedig egészen mást mond. Mielőtt a mohácsi vész elbeszéléséhez kezdene, előzőleg a következőket mondja el (I. 87 -88.) : E fényes hadjáratban nagyapám mint boszniai alajbég, boldogult atyám és hét testvére pedig mint közvitézek vettek részt s ezek Boszna-Szeráj vidékén jelenleg is »alajbég