Századok – 1892

Az Emlékkönyv tartalma - Thaly Kálmán: II. Rákóczy Ferencz hamvai. 25

KIK VOLTAK AZ ELSŐ ÉRSEKEK ? 37 kánoni választásért vívott harczok már feledésbe mentek és mikor püspökség elnyerése máskép, mint kánoni választás utján nem is történhetett, annyira, hogy neki eszébe sem jutott, hogy valaha nem úgy volt a dolog, mint az ő napjaiban. Olyan korban kellett neki élni, mikor ez a »canonica electio« már egészen átment a »stylus curiae«-be, úgy, hogy akaratlanul is kicsúszott a tollából, a nélkül, hogy az önmagában való ellenmondást a roppant megszokottság következtében észrevenné. Épen azért Szent-István kérdéses életrajzának irója, Hartvik, nem élhetett Kálmán magyar király idejében. Mert még akkor javában folyt a harcz a kánoni választásért s az a püspök, ki abban maga is részt vett, semmi esetre sem beszélt volna kánoni választásról a XI. században, mikor jól tudta, hogy olyan nem volt. Ennélfogva ezen Hartvik püspököt Kálmán gácsországi király korában a XIII. században élőnek kell tartanunk. b) Hogy Hartvik művét sokkal később irta Kálmán magyar király koránál, mutatja ezen elbeszélése: »Cum. . alii graviori debilitate prohibiti simul pervenire nequirent... in via sanati sunt. Unde permansuram bencficiorum sancti regis memóriám complures per eum sanitati redditi in eodem, ubi sanati sunt, itineris loco, grandes aggregaverunt acervos lapidum, qui longo ibi tempore postmodum fuerunt.« ') E szavakat nem Írhatta Kálmán magyar király korában élő és már akkor elaggott püspök, mert hiszen akkor ő még láthatta volna az 1083-ban állított kőrakásokat, és akkor még nem pusztultak el. — Tehát vagy nem állottak azok a kőrakások longo tempore, vagy Hartvik másfél századdal később élt. A »longo tempore ibi fuerunt« szavak benne lévén minden Hartvik codexben, kénytelenek vagyunk a dilemma második részét fogadni el. Még jobban elárulja korát Hartvik a következő szavaival : »Ezek után a tartományokat tíz püspökségre osztván, az esztergomit a többbi egyházak fejévé és tanítójává rendelte.« 2

) Tehát Hartvik azt tanítja, hogy Szent-István 10 püspökséget alapított s azok közt csak egy érsekséget. Hogy ez állításának igazságát jól megítélhessük, három, az ujabb történetírás által végre-valahára megállapított történeti valóságot kell szemünk előtt tartanunk. Először is azt, hogy a mióta Bunyitay a váradi káptalan régi statútumainak hiteles voltát bebizonyítá,3

) nem lehet és Pontes Dom. I. 66. 1. s) Fontes Dom. I. 43. 1. 3) Váradi püspökség története. I. k. A váradi káptalan legrégibb statútumai.