Századok – 1892
Értekezések - JAKAB ELEK: Magyar-lengyel unitárius érintkezések. - II. közl. 375
a xvi — xvii. században. 377 getési pénzből, a négy nagy ünnep alkalmával a templom ajtajánál gyűlt perselypénzből, szüretkor a patrónusoktól ajándékozott mustpénzből ismét sok került össze. Ezt Uzoni E. István egy, a hajdani időkből fenmaradt s az eklézsia patronusaihoz intézett kéregető levélből és gyűjtő könyvből hagyta emlékezetben.1) A kolozsvári felsőbb iskolának nagy nevű rectora volt unitárius püspök Enyedi György, a költő, bölcsész és theologus, a ki egyszersmind pap és hires egyházi szónok volt. Jellemzi a kort és a XVI. század utolsó tizedeiben élt kolozsvári tanuló ifjúságot ciZ J cl mit ő egyik egyházi beszédében annak magaviseletéről s ruházatáról megrovólag mond. »Illik — úgymond szónok — hogy kiki az ő rende szerint való öltözetet viseljen. Minthogy azonban ennek egyéb rendek között esze veszett, szintén így az egyházi rendben is. A deákok tagjai az eklézsiának, szükség hát az ő rendjekről is szólanom. Nekik alázatos és az ő rendjekhez illő ruhában kellene járniok. De mit látunk ? Bizony sok deákot nem lehet a katonától és udvari szolgától megismerni. Némely közöttük oly friss, oly czifra, oly nagyra tartja magát, hogy annál már többre menni nem lehet ; a tógát kurta dolmánynyal cseréli fel, csizmáját felvonsza, hogy ő is kopogjon, mintha immár czipellősben nem járhatna.« Ugy látszik — jegyzi meg Uzoni Fosztó I. hogy akkor az unitárius deáknak is, mint a katholikusnak czipellőst (•papucsot) kellett viselni. »A műszerű gallérnak meg kell ugyan lenni — folytatja Enyedi püspök — vagy lehet egyéb, vagy nem, haját is úgy felnyiratja, hogy alig marad a feje tetején tiz szál, a mely bizonyára semmiképen nem illeti. Azt hiszik, igen szépek vele, nem gondolják meg, hogy a ki eszes, neveti és csúfolja, némely boszankodik, némely ugyan szidogatja is érette. Azért ha deák vagy, viseld ruházatodat úgy, mint deák. Ha azt mondod : nem leszek én pap, hogy mindig úgy jár jak, hát miért eszed meg az alamizsnát, a mi azoknak való, a kik szolgálni akarnak Istennek házában ? Bizony úgy kell járnod az oskolában, míg ott laksz, ha szemérmet tudsz, mikor aztán harminozadosságra, számtartóságra vagy egyéb mívre mégy, járj dali módra, úgy a mint kedved tartja, nem tiltja meg senki ; de a míg az oskolában vagy, nem illet meg a müszerű gallér. Deáknak és papnak azért — így zárja be feddőző beszédét a püspök — az ő rendi szerént való tisztességes ruhában kell járni, mert az teszi őt díszessé.« 2) A krakkói lengyel egyetem is nagy hatással volt a magyarlengyel rokonszenv erősbítésére. Már 1482., 1493. majd 1506., ') Hist. Ecclesiast. sat. Lib. I. Volum. 1. 519—520. 11. ") Hist. Ecclesiast. sat. Lib. I. Vol. 1. 520—21. 11.