Századok – 1892

Értekezések - SZAMOTA ISTVÁN: Orosz; szerb és bolgár kútfők néhány magyar vonatkozású adata. 371

néhány magyar vonatkozású adata. 373 csődör ; a német szarka ; az orosz vidra ; a bolgár bika ; a szerb farkas ; a horvát bagoly ; a magyar hiúz ; a kún párducz ; a tatáiagár ; a szaraczén vadkan ; a török kígyó ; az örmény gyík ; a hindu galamb ; a litván bölény ; az oláh macska ; a zsidó borz ; az albán hód ; az egyiptomi kecskebak ; a cserkesz bivaly ; a perzsa daru; a görög róka stb.1

) — Megjegyzendő, hogy a bolgárok ép úgy mint a görögök a francziáktól vették át a németeknek alamann elnevezését ; továbbá, hogy a szászok alatt a bolgárok és szerbek kizárólag a német bányászokat értették. Ezen szászok (Sasi) a BalkánféJ.sziget területén, legelőször Boszniában, a XII. század végén tűnnek föl, ide Kulin bán által Magyarországból hivattak meg ;2) Szerbiába a tatárjárás elől menekültek a szászok Magyarországból, különösen pedig Erdélyből,3

) I. Uros király 4

) szívesen fogadta őket ; ezen szászok munkálkodása folytán csakhamar virágzásnak indult a szerb bányászat, melynek központja Novobrdo volt. A legrégibb orosz földrajz magyar vonatkozású részletei. Oroszország, vagyis jobban mondva a moszkvai birodalom legrégibb térképe a XVI. század végén Karamzin szerint Feodor czár uralkodása idejében (1584—1598) készült; idővel ezen térkép elavult és hasznavehetetlenné vált, ennélfogva Mihály czár (1613 1645) a térkép megújítását rendelte el, ekkor 1627-ben készült ama térkép, melynek ugyanakkor szerkesztett leirása a legrégibb orosz földrajznak tekinthető ;5) ezen leirás »A nagy tervrajz könyve« a) név alatt ismeretes az orosz földrajzi irodalomban. A magyarok, mai hazájukban való letelepedésük előtt századokig tartózkodtak a mai Oroszország területén, nagyon természetes tehát, hogy számos helynév tartotta fönn emléküket. Az 1627-ben készült orosz térkép leírásában előforduló, magyar vonatkozású folyó-, hegy- és városnevek közül nevezetesebbek a következők : Ugrin folyócska, a mai charkovi kormánykerületben, tehát azon a vidéken, a hová a történészek egy része Lebediát helyezi. Ugyanis a charkovi kormánykerületben szintén van egy Lebedin nevű város (jelenleg járási székhely), csakhogy ez a Lebedin ') Safarik, Památky dfevn. pismenictvi Jihoslov. II. 733. 2) Ljubié. Opis jugoslavenskih novaca. 3) Kovacevié i Iovanovié Istorija Srpskog naroda. II. 96. *) 1242 — 1269. 5) Oroszországnak és népeinek. Bölcs Konstantin (f 1219.) által szerkesztett leirása ugyanis, nem maradt fenn az utókor számára. e) Kniga Boljsemu Certezu ili drevnjaja karta rossijskago gosudarstva ponovlennaja v Rozrjadje i spisannaja v knigu 1627. goda. Sanktpeterburg, 1838. Izdanie vtoroe.