Századok – 1892

Értekezések - SZAMOTA ISTVÁN: Orosz; szerb és bolgár kútfők néhány magyar vonatkozású adata. 371

OROSZ, SZERB ÉS BOLGÁR KÚTFŐK NÉHÁNY MAGYAR VONATKOZÁSÚ ADATA. Szent Kirill találkozása a magyarokkalKrymben 856-ban. Kirill életrajzának 17 kézirata közül ugyan egy som régibb 1469-nél, de ezen másolatok igen régi följegyzések után készültek. Ugyanis már az 1076-ban írt orosz Sbornikban a következőket olvashatjuk Kirill életrajzáról : »Hallgassátok sz. Vazul, aranyszájú sz. János, sz. Kirill és számos más szent férfiú életrajzát.« ') Ha tehát Kirill életrajza már 1076-ban Oroszországban is el volt terjedve, bátran állíthatjuk, hogy a nevezett életrajz legrégibb följegyzése, kevéssel a nagy szláv apostol halála (869) után készült, tehát habozás nélkül egykorú kútfőnek mondhatjuk. — Kirill2

) a kazárok megtérítésére indult és útközben Krymben találkozott a magyarokkal, épen midőn imáját mondta el ; a magyarok farkasüvöltéshez hasonló ordítással3

) rohantak reá és agyon akarták őt ütni. A szent férfiú azonban nem rémült meg, hanem tovább folytatta imáját és bevégezte ájtatosságát ; a magyarok ennek láttára megszelídültek és útitársaival együtt szabadon bocsátották Kirillt. A magyarok ekkor Déloroszországban, az úgynevezett Lebediában tartózkodtak. Valamely csapatjuk fölhasználva az alkalmat, midőn a kazárok egy krymi várost ostromoltak (ezen város ostromáról is van szó Kirill életrajzában,) a kazároktól függetlenül, a félsziget fosztogatására indult és ekkor találkozott Kirillel, ki 856-ban utazott át Krymen. Elpusztultak mint az avarok, se hirük, se hamvuk nem maradt. — Ezen közmondást idézi Nestor a legrégibb orosz tör') Bodjanskij, O vremeni proisclioiSdenija slavjanskich pisjmen Moskva 1855. a) Bodjanskij, Ctenija v Imp. Obse. Ist. i Drev. 1863. IT. 3) A magyarok harczi kiáltásáról Liutprand (f. 972) is tesz említést : »Ex eorum parte vero turpis et diabolica búi, búi frequenter auditur.« Antapod. Lib. II. cap. 30.