Századok – 1892

IV. Hivatalos értesítő - Felhivás a névkönyv pontossága végett. 365

368 az orosz évkönyvek A másik, de igen kevéssé elterjedt véleményt főleg a fentemlített Chavsky védelmezi. Ezen Chavsky és kevés követője a történeti kutatásokban nem voltak felette járatosak. Majdnem kizárólag theoretikus feltevésekből indulnak ki. Arra fektetik a legfőbb súlyt : márczius 1-je az egyliázi hagyományok szerint Ádám teremtetésének napja s ezért az időszámítás márcz. l-jével kezdődik ; csak hat hónap múlva következett szeptember és ebből kifolyólag minden szeptemberi év hat hóval később kezdődik, mint a márcziusi év (tehát ezen vélemény szerint a 6917-ik márcziusi év — a szeptemberi év 6916 márcz. 1—6917. febr. 28 ; a januári év 1408. márcz. 1 — 1409. febr. 28-val.) Annak eldöntésénél, vájjon ezen két vélemény közül melyik a helyes, arra a kérdésre kell ügyelnünk : Mikor kezdődött, a most, folyó 19X28=532. évből álló XIV-ik nayy indictio (magnus eirculus Pascliatis, magnus cyclus solaris, periódus Yictoriána) ? mely a görög-keleti egyház területén az időszámítás alapja volt. Ez a XIV-ik nagy indictio tudvalevőleg 6917. márcz. 1-vel (532X13=6916.) kezdődött. Már most 6917. márczius 1-je, " mintfenebb említettük, lehet vagy az 1409-ik, vagy az 1408-ik év márcz. 1-je ; melyikre esik tehát valósággal? Hogy ezt eldönthessük, tudnunk kell elébb, mily hétköznapra esett mindig a nagy indictio első évének 1-ső márcziusa, Pogodin : Kutatások, megjegyzések és előadások az orosz történetből 1850. IV-ik kötet, Dubenszky a moszkvai tört. és régészeti társulat folyóiratában 1850. 21-ik könyv. Engelmann : Kortani kutatások a XIII. századi orosz és lithván történet mezején 1858. Bonnel: Henrik lett fejedelem kortana néhány orosz krónika időmeghatározásával (az akadémia Bulletins hist, philol. XI. kötete vagy a »Mélanges Kusses« II-ik kötetében). Kunik: Az orosz történeti események kortani táblája 842—1795-ig ; Bonnelnek lithván-orosz kortani tábláihoz tett megjegyzései, egyáltalában kisebb kutatásai a tudományos akadémia 1-ső és 3-ik osztályának Vissenschaftliche Memoirenjeiben. Ezen véleményt követik az orosz történetírók, mint : Karamzin, Bjelajef, Szolovjef, Besztuzsef-Rjumin, Ilovajszkij és többen. ') Chavsky munkái : a) Kortani táblák III. kötet 1848. b) Csodálatos vita a most folyó 1851-iki márcziusi évről 1850. e) Táblák az orosz évkönyvekben előjövő évszámi adatok tisztázására. 1856. d) Orosz egyházi és világi naptárok 1850 ; mint több kevésbbé fontos müvei is.