Századok – 1892

III. Tárcza - Vegyes közlések - 355

356 tarcza. — ENDLICHER liamvai Bécsben a Matzleinsdorfer temetőben vannak eltemetve. E temető 189'2-ben végleg be fog záratni. Bécsben alakult egy bizottság annak meggátlására, hogy Endlicher hamvai ne kerüljenek a közös sírba. A bizottság feladatává tette a hamvakat a bécsi központi temetőbe szállíttatni s ott a sirt emlékkővel jelölni meg. E czélból felhívja Endlicher tisztelőit, hogy a terv megvalósításához adományokkal járuljanak. Akadémiánk márcz. 30-iki ülésében Dr. Jurányi egyetemi tanár indítványba hozta, hogy az Akadémia tagjai egyfelől a síremlék költségeinek fedezéséhez járuljanak adományaikkal, másfelől Endlicher arczképét az országos képtár számára festessék le. Endlicher tudvalevőleg nemcsak magyar hazafi, hanem magyar történetbuvár is volt. A Monumenták, Leges Sancti Stephani stb. kiadásával nagy szolgálatot tett a magyar történetírásnak : s épen ezért felkérjük hazánk történetének mívelőit és barátait, hogy a nemes czél megvalósításához adományokkal járuljanak. Az adományok Dr. Jurányi egyetemi tanárhoz küldendők. De társulatunk titkára s pénztárnoki hivatala is elfogadja az adományokat s azokat nyilvános nyugtázás mellett Dr. Jurányi úrhoz fogja szállítani. — A POZSONYI ELSŐ TAKARÉKPÉNZTÁR a történelem iránti érdeklődésének fényes tanújelét adta. Ötven éves fenállásának jubilaeumát azzal ünnepelte meg, hogy keletkezésének s fennállásának történetét megíratta s kinyomatta Ez érdekes monographia — melyre még vissza fogunk térni — becses kortörténeti forrásmunka. Ezen kivül elhatározta, hogy Pozsony városa történetét is megíratja s e munkával Ortvay Tivadart bízta meg. A monographia első kötete most előttünk fekszik, s monographiai irodalmunk legbecsesebb termékei közé tartozik. Külön is fogjuk ismertetni, itt csak elegáns kiállításáról akarunk megemlékezni. Igen szépen van illustrálva térképekkel, a szövegbe nyomott ábrákkal, műemlékek kitűnően sikerült hasonmásaival, jól sikerűit kezdő betűkkel, épületrajzokkal stb. s hét táblával, ezek közt Pozsony két régi látképével. — A PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK 50 éves fennállása alkalmából Pólya Jakab ismert közgazdasági iróval megíratta s a bank kiadta keletkezésének és ötven éves fennállásának történetét. E bank nevezetes szerepet játszik hazánk kultúrtörténetében. Első volt hazánkban, sőt az egész monarchiában második. Még 1830-ban történt, hogy előrelátó és hazafias lelkű pesti kereskedők egy kereskedelmi bank létrehozásán fáradoztak. A felségfolyamodvány azonban egyik hivatalból a másikba vándorolt, daczára, hogy a bank alapítása ellen nem volt komoly kifogás s hogy József nádor, kit védnöknek kértek fel, melegen ajánlta. 0 maga négy részvényt jegyzett alá, s fizetett be, mint egyik melléklet mutatja. Érdekesen van előadva az ügy minden phasisa, a változtatások, melyeket az alapszabályokon tettek, míg végre 1841. okt. 14-én Y. Ferdinánd aláirta a kiváltságlevelet. Külön fejezetek tárgyalják a bank első szervezetét és kezdő korszakát (1842—1848). De legfontosabb az ezután következő fejezet : A magyar jegykibocsátó bank. Tudvalevő dolog, hogy