Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - L. B.: Ein Lebenslauf. Aufzeichnung etc. von Julius Fröbel. 327

330 történeti irodalom, Bennünket magyarokat Ausztriában való csalódása érdekel leginkább. Az 1861. év elején került Bécsbe s mint Schmerling bizalmas embere, négy éven át szolgálta tollával és messze elágazó személyes összeköttetéseivel Ausztriának grossdeutsch, majd pedig azt a politikáját, melyet a Majnavonaláról neveztek el. Könyvének ez a része ') felette tanúságos s több igen fontos, eddigelé kevéssé ismert vagy egészen ismeretlen adatot tartalmaz. A. kormány élén álló férfiak viszálykodásait, illetéktelenül beavatkozók cselszövényeit, a pénzügyi corruptiót, az általános fejetlenséget jól megfigyelt sok új vonással ecseteli. Legérdekesebbek azonban az 1863-ban Frankfurtba hívott fejedelmi gyűlésre, a deutscher Fürstentag-ra vonatkozó leleplezései. Frőbel szerint a Fürstentag eszméje ő tőle indult ki s ő nyerte meg ez eszmének Schmerlinget, utóbb Rechberget is. A kudarczot részben az ultramontánokkal szövetkezett Thurn és Taxis herczegi családnak tulajdonítja (mely, Frőbel szerint, egy Belgium felével megtoldandó vestfáliai királyságra áhítozott), részben pedig annak, hogy tervét megcsonkították s a fejedelmeket a német parlamentek képviseletei nélkül hivták egybe. Nem kevésbbé fontos, amit az 1865-diki angol kereskedelmi szerződés előzményeiről, az Anglo-bank megalakulásáról s nevezetesen az angoloknak valutánk szabályozására tett propositióiról elbeszél. Magyarországról és magyarokról csak gyéren emlékezik meg. A sarcasmust, melylyel Kossuthot és nejét, olykor Pulszkyt is illeti,2

) a megvetést, melylyel magyar főurak megvesztegethetéséről nyilatkozik,3

) valamint a 67-es kiegyezésről mondott kemény Ítéletét is4

) szívesen elnézzük neki, tekintve hogy oly dolgot is tár elénk, melyről eddig csak b. Podmaniczky Frigyes Naplótöredékei révén volt némi tudomásunk. Frőbel emlékezései II. kötet 156 — 163. lapjain ugyanis részletesen elmondja, hogy kevéssel a provisorium kihirdetése után, vagyis 1861 deczember havában, a volt határozati párt több vezérférfia, Tisza Kálmán, Podmaniczky és gr. Csáky (Tivadar?) Bécsbe érkeztek, hogy egyrészt Almássy Pál útján a conservativ magyar főurakkal lépjenek érintkezésbe, másrészt Kolatschek útján Schmerlinggel is. Az osztrák politikának két nagy problémáját együttesen akarták megoldani : úgy a magyar, mint a német kérdést. Schmerling meghagyásából Frőbel részt vett az értekezleteken és azt beszéli, hogy Tisza és társai, kik az első ülésen ') II. köt., 175—390. 1. a) I. köt., 404 - 405. és II köt. 33 — 34. 1. 3) ÍL köt., 298. 1. 4) II. köt., 159. és 161. 1.