Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - B. V.: René Lavallée. La Morale dans l’Histoire. 323

TÖRTÉNETI IRODALOM. René Lavollèe. La Morale dans l'Histoire. Étude sur les principaux systè' mes de Philosophie de l'Histoire. Paris. Libraire Pion. 1892. Midőn e munkát e helyen néhány szóval ismertetni akarjuk: élénken előttünk áll a mai történetírás tartózkodása az általános kérdésektől. A történetíróknál legfölebb a módszer kérdései találnak figyelemre ; a történet philosophiája azonban oly tudományág, melyet a szakemberek gyanakodva s kételkedve oldalt hagynak vagy egészen elfelejtenek. Mentségül felhozzák azt a sok hamis constructiót, melyet a bölcsészek a történet fejlődéséről felállítottak, azt a sok ellentétes nézetet, melyek egymást lerontják s melyek ellentétben állanak mindazzal, mit ők cxact kutatás czímén kizárólag becsülnek. De elvégre is a szellem dolgaiban nem egyesek önkénye határoz, nem a divat rokonszenve dönt hanem a dolog természete. Sokan egyáltalán tagadni szeretnék, hogy a történeti egyes tények nyomozásán kívül léteznék valami más tudományos dolog is a történetben s szemet hunynak oly kérdések előtt, melyeket kikerülni még sem lehet. Van-e a történetnek egysége, czélja, van-e az eseményeknek törvénye; van-e fejlődés a történet folyamán? — ezek pedig mind oly kérdések, melyek megoldását keresni kell, ha egyszer az emberi szellem fölveti. E kérdésekre feleletet adni a történetphilosophia feladata. Vagy szabatosabban kifejezve — feladata a kérdésekre a feleletet — keresni. Tárgya tulajdonkép egy elkerülhetetlen probléma, melyet a tudományok s szellemi élet fejlődése mindig új és új világításban tüntet fel, de meg nem oldhat soha; de a melynek megoldásához újabb és újabb tényezők felfedezése által mindinkább közelebb jut. Nem mindig az egyenes út a legrövidebb, mondja Lessing. Nem mindig az a legbecsesebb, mit kézen fekvőleg kimutathatunk. S a történetben sem maga a tény az értékes, hanem a tények kapcsolata. Ha pedig ezt elfogadjuk, hol vonjuk meg a határt? A történetíró szelleme fogja eldönteni, hogy e kapcsolatot mily messze tudja kisérni, mily messze köti össze mindig általánosabb tényekkel. Egy Bossuet