Századok – 1892

Értekezések - JAKAB ELEK: Magyar-lengyel unitárius érintkezések. - I. közl. 297

a xvi—xvii. században. 311 chetikai) modorban, ezeken kivül a számolás és vallás elemeit és éneket. A közép iskolában a klasszikai tudományokban és szépmesterségekben, azok közé számíttatott a grammatika, rhetorika, dialectika és eihika,*) a rector mint paedagogus oktatta az ifjúságot, úgyszintén a vallás alsóbb dogmatikai részéből is szintén kikérdező módszer szerint (Institutio Catechetica). Miután itt a kiszabott tárgyakban a szükséges ismereteket elsajátították, erkölcsük kimívelődött s kegyességre ős vallásosságra szoktattattak, felsőbb iskolába mebetésök kimondatott s arról bizonyítványt kaptak. Az unitáriusoknak sok közép iskolája volt, s mindenik népes és virágzó, mert mindenikbe vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül fölvétettek a tanulni kívánók. Minden középiskolában voltak papságra készülő, úgynevezett tógás deákok, a kiket prédikálásra és imádkozásra rendszeresen készítettek elő, s az eklézsiákba és templomokba az egész országba kiküldöttek főleg a nagy innepekre (Legatio), s a kiküldöttek szép összegekkel" tértek vissza, a mit az eklézsiáktól és patrónusoktól kaptak. Ha az ifjú itt végzett, felvétetett a felsőbb vagy akadémiai iskolába. Ez azért kapta e nevet, mert külföldi akadémiákon készült tanárai voltak, s ezek az ifjúságnak felsőbb fokú tudományokat : philosophiát, theologiát, dialectikát, görög és zsidó nyelvet sat. adtak elé. A kik a középiskolából ide mentek át, tanulásuk elvégeztéről bizonyítniok kellett ; azután néhány hétig az imádkozásban, prédikálásban, s egyéb papi teendőkben magukat gyakorolni, a mit Frequentatio-nak neveztek s bizonyos ünnepélyességgel végeztek be, a mikor az öreg diákokat megvendégelték. Csak ezután irták be nevöket az iskolai anyakönyvbe (Matrieula). A ki nem végzett, nem mehetett feljebb.2) Erre érdekes példát idéz Uzoni P. István unitárius egyháztörténetiró. Fosztó János nevű ifjú -- hihetően az iró rokona — irja ő, a ki bár a városfalvi és ajtai alsóbb iskolákat végezte, folyékonyan irt verseket, chriát3

) és rhetorikai beszédecskéket, még sem *) A XIY—XV. században a bét szabad mesterséghez (Artes Liberales) számíttatott : a Grammatica, Rhetorica, Dialectica, Arithmetica, Geometria, Astronomia, Musica. A három első Trivium-nak is neveztetett, s az egyetemek felállítása s azokban a törvény- és orvostudomány tanítása előtt a főtudományt képezte. Quadrivium név alatt, a négy utolsók, mint mathematikai tudományok értettek. Meiner J. S. Überschicht aller zum lateinischen Sprachstudium gehörigen Sprachen. II. köt,. 338. 598. 600. s) Histor. Eeeles. s. a. t. Lib. I. Yol. 1. 347—50.11. a) Valamely szép classikus mondás, melynek betűi meghatározott verssorok első és végbetüiben voltak kifejezve nyomtatási alakú majusculákkal, a mi a versnem alakját sokat emelte, készítése nehéz volt s a poétikai osztály legmagasb fokú gyakorlatát tette. SZÁZADOK. 1892. IV. FÜZET. 21