Századok – 1892

Értekezések - JAKAB ELEK: Magyar-lengyel unitárius érintkezések. - I. közl. 297

308 magyar-j.enttyel unitárius érintkezések hires, a kolosvárinak nem szerencsés tanárát, mely később a koporsóról levétetvén, az iskola könyvtárában helyeztetett el.1) Az előbbi latin felirat magyar szövege ez: »Marchiabeli ruppini Stegmann Joachim, elébb tharlanyi patilszeni pap, a ki ezután az igazságért börtönt és békút szenvedett s számkivettetett, Lengyelországba a racowi iskolának hét éven át rectora, utoljára e kerített városban idöelötti halála miatt csak öt hónapig volt a szász eklézsiának prédikátora s az iskolának rectora, kegyességben buzgólkodó s nem közönséges tudományu férfi, meghalt márczius 5. 1633.« Nevét viselő 15 éves fiút hagyott hátra, a ki később szintén kolozsvári szász prédikátor lett s 1648. 30 éves korában halt meg.2) Művei czime látható Sandiusnál,8

) a mihez itt egy kézirati művét sorozom, melyet így irt alá : Magnus Amicus honesti, a miből betücserével (Anagramma) Joachimus Stegmannus név jő ki.4) Stegmann után Frank Ádám sziléziai freistadti születésű, addig Lengyelországban a racowi iskola rectora választatott meg a szász eklézsia prédikátorává, s díszes magyar és szász követség hívta meg és hozta el Kolozsvárra. Segesvári azt jegyezte fel erről : » 1633. jun. 2. menének újból német papért Lengyelországba, a szászok részéről Szabó Lőrincz, magyar részről Tököli János ; julius 27. megérkeztek, neve Adamus Frank vala, jó szál legény, nőtelen volt, mikor elhozták, jó hangos szavú. Más három lengyel főurak is jöttek vele tapasztalás okáért. Ezek közül a főbb loannes Tasiszki volt, a másik Johannes Stoinski, (latin kiejtéssel: Johannes Stoinius máskép Statorius), a harmadik Johannes Kresz, mely lengyel főurak — a mint Uzoni E. István megjegyezte - a tanuló ifjúság lakó szobáit, az iskolát, a templomokat mind megjárták s megszemlélték, s több napi Kolozsváratt időzés után, augustus 12. Ördög András és Huszár Péter tanácsosok kisérték el visszafelé Bártfáig.« B) E három lengyel utazóról megjegyzem, hogy az első gazdag és befolyásos unitárius főúr volt, szélesen kiágazott nemes nemzetségből, két tagjáról hátrább is lesz emlékezés ; a második, Stoinius szintén lengyel lovag, tudós és iró, s 1612. után sok évig a racowi egyház papja, mikor azt az egyházat 1638. az erőszak megszüntette, s ő hitéért meggyalázva száműzetett, elébb külföldön, azután hazájában üldözöttként élt 1654-ig, meghalt ') Székely Sándor, Unitár. Vallás Tört. 151.1. ') Hist. Eccl. sat. Lib. 2. Vol. a 208. 1. 3) Sandii, Bibliotheca Antitrinitarior. sat. 161. 1. •) Hist. Eccl. L. 2. V. 2. 208—209. 11. 6) Erd. Tört. Adatok. IV. köt. 206 — 207. 11. Hist. Eccl. sat. L. 2. V. 2. 201). 1.