Századok – 1892

Értekezések - JAKAB ELEK: Magyar-lengyel unitárius érintkezések. - I. közl. 297

a xvi xvit. században. 303 prédikátoroknak a kolozsvári felsőbb (akadémiai) rangú iskolában tanítni kellett rectori, utóbbiaknak lectori minőségben. Erről tüzetesen hátrább lesz szó. Az első külföldi prédikátort Erasmus Jánost 1588 körül Lengyelországból Jacobinus Bernárd kolozsvári tanácsi kiküldött, Bátkori Zsigmond fejedelem engedélylevele mellett ') hívta be. Ez, mint az antwerpeni felsőbb iskola tudós tanára, már rég ismeretes volt irodalmi munkáiról. Könyvbe foglalván s titkon kiadván hitnézeteit : ezek nemzete felfogásával ellentétben állottak, a fejedelem megtiltotta forgalomba bocsátását, s neki ezért hazáját el kellett hagyni ; elébb Lengyelországba, onnan Kolozsvárra ment, s hitnézetei felől kikérdeztetvén, másodpapi állást nyert a szász eklézsiában oly föltétellel, hogy Fausto Socininek a kivel egy hitnézeten volt — az erdélyi unitáriusokétól különböző tanait a szószékből ne hirdesse. Erasmust a görög nyelvben oly járatosnak írj a Béza Tódor, s utána Uzoni F. István, unitárius egyháztörténetiró is, hogy Junius és Tremellius Biblia-fordítását megjavította. Meghalván 1592. jul. 6. Hunyadi Demeter püspök és plebánus, miután eltemettetett, a szász eklézsia sürgette a választást, kívánta, hogy a püspökséget ne válaszszák el a plébánusságtól, de a tanácskozás félben maradt, s bár többször gyűltek össze, a választás részint azért, mert most a plebánusság a két nemzetiség közti unió szerént a szászokat illette, ezeknek pedig ily egyéuök nem volt, egy Härtel János nevű, a kivel levelezésben voltak, nem jött el ; részint azért, mivel Erasmusnak hitnézetéről elébb nyilatkozni kellett, 1593. szept. 25-ig haladt, s csak akkor választatott meg a szász nemzetbeliek részéről kolozsvári plebánussá, bár a közönséggel nem minden liitczikkben értett egyet.2) Erasmusnak sok műve maradt kéziratban, néhány nyomtatva is megjelent ;3

) halála ideje bizonytalan. Cromer János, a ') Kolozsvár Története. Oklevélt. II. köt. 159. 1. 2) Hist. Ecclesiast. sat. Lib. I. Vol. 1. 342—43. 11. s) 1. Anthithesis Doctrinae Christi et Antichristi ele Uno Vero Deo. A. 1585. Typis Alexii Radecii 8. Az iró neve nincs rajta, de Fausto Socini Radeczki Mátéhoz, Bálint atyjához irt 3-ik levelében övének írja. (Fausti Soc. Senensis ad Amicos Epistolae. Racoviae. 1618. 141 1. Kiadta czáfolattal Zanchius Jeromos Neustadtban. (Neo-Stadium) 1586.) 2. Ad Faustuni Socinum, pro Christi praeexistentia ante Seeula, cum Fausti Socini Responsione. A. 1584. 3. Ad Faustum Socinu mErasmi Johannis Epistola, in qua is de scripta quodam suo agit, qui Causas, propter quas vita aeterna contingat, conplectitur etc. Fausti S. Senensis ad Amicos Epistolae. 401—2. 11. Erre Socini félélete 1590. apr. 20. 402-407. 11. 4. Régi Magyar Könyvtár I. köt. 238. és 563. szám szerint mindkét pifl sok kiadást ért.