Századok – 1892

Értekezések - JAKAB ELEK: Magyar-lengyel unitárius érintkezések. - I. közl. 297

300 magyar-j.enttyel unitárius érintkezések akár az új (lutheránus)czeremóniák szerénti vallást követhesse.« 1563. május 28. szintén a thordai országgyűlés megerősítvén az előbbi törvényt, ujabban kimondotta, »hogy kiki a melyik vallást akarja, követhesse, s abban senki ne háborgassa.« 2) Lengyelországban 1556., tehát egy évvel hamarabb mondotta ki az országgyűlés törvényül: »hogy minden nemes ember oly vallást fogadhat el, s házában olyan isteni tiszteletet tarthat, a milyen lelkiismeretével megegyezik,csakhogy az a Szentíráson alapuljon.«8) A lengyel és magyar törvény közötti ama különbség, hogy egyik csak a nemességnek adta meg a hitszabadság jogát, csak alaki, lényegben egyező ; mert a magyar alkotmány szerint a jobbágynak nem lévén személyi joga és polgári tulajdona, földesura átvihette s tényleg át is vitte jobbágyait a maga vallására, a miből sokszor lett országgyűlési panasz, felszólalván ellene a más vallásit birtokos oly esetekben, mikor egy unitárius vagy Kálvin hitvallású egész falut, és így a panaszló jobbágyait is a magáéival együtt átvitte. 1573 a Varsóba január 6-kára egybehívott országgyűlés: »ujabban törvényesen biztosította minden keresztény hitfelekezet — a végzés ily általánosságban szól — tehát a Luther, Kálvin és Socini szerinti unitárius vallások híveinek egyenjogúságát« ; de a jobbágyokra nézve most is kiköttetett a nemesség azon joga, hogy azokról vallási tekintetben is szabadon rendelkezhessék. Itt a nem-nemes lelkiismerete a földtől és földesúrtól tétetett nyilván függővé,4) a mi Erdélyben csak hallgatólag ') Dávid Ferencz Emléke. 1879. 8. 31.11. 2) História Ecclesiastica Transilvano-Unitaria. Stepli. Fosztó Uzoni. Lib. I. Vol. 1. 30.1. A székely-keresztűri unitárius leözéptanoda példánya. Kézirat, melyet én felolvasásomban végig használok s a kötelekre és lapokra hivatkozást a szerint teszem. Megjegyzem 1. E kéziratból 1 példány az Unitárius egyházi Főtanács levéltárában is van, de az csak két kötet, a nálam levő hat kötetből áll. 2. Ezt a történetet Kénosi Tőzsér János aranyosszéki bágyoni pap és köri jegyző 1767-ben kezdette irni, meghalván az 1. könyv vége megírásakor 1772. folytatta bővítve és részben megigazítva a többi könyveket Uzoni Fosztó István, Kénosinak mindkét tisztében utóda 1774-től 1778-ig, a mikor ő is elhalt, s művét Kozma Mihály szent.-gericzei pap és esperes 1798-ig folytatta, ő ekkor meghalván, második fia, Kozma János 1800— 1817-ig csokfalvi pap a 6-ik kötet végéig irta meg; meghalt, 1840. Ettől fogva nincs a kéziratnak folytatása. Az unitárius egyház példánya csak az Uzoni-féle folytatásig terjed. 3) Count Valerian Krasinslii : Historical Sketch of the rise, progress and decline of the Reformation in Poland and of the influence which the scriptural doctrine have exercised un the Country in literary, moral and political respect. London I—IT. Volum. Német, fordítása : Geschichte des Ursprungs' Fortschrittes und Verfalls der Reformation in Polen und ihres Einflusses auf den politischen, sittlichen und literarischen Zustand des Landes. Von Gr. Valerian Krasinslii. Nach dem englischen Original bearbeitet von Wilhelm Adolf Lindau. 8. Leipzig. 1841. Ill 1. *) Ugyanott 164—165.11,