Századok – 1892

Az Emlékkönyv tartalma - Thaly Kálmán: II. Rákóczy Ferencz hamvai. 25

28 ' DR. KARÁCSONYI JÁNOS. szavakkal mondaná ! de sem egyik, sem másik nem történik, s ráadásul még ehhez a mondathoz is csak úgy jutott, hogy egy pár szót kivakart, ujakat irt s a mi így sem fért el, azt a lapszélre jegyezte ! Lehetetlen ennélfogva, hogy a pesti codex irója előtt Hartviknak már elkészült műve feküdt volna, és így Pauler elmélete helyett más magyarázat után kell néznünk. Ezt pedig könnyen fölleljük. Kézzelfogható dolog, hogy a pesti codex irója e helyütt a nagy legenda adatait használta s annak szavait irta le. Eredetileg e hely ekkép hangzott : »Cui iarn dictum venerabilem abbatem Asericum pontificalis dignitatis infula decoratum electione canonica prcfecit.« A pesti codex irója már lemásolta e szavakat, de aztán a dőlt betűkkel szedetteket kivakarta és azok helyébe tette e szavakat: »Predictum vero« és »sublimavit«, a lapszélre pedig odajegyezte: »et Colocensi episcopatui prefecit.« Ekkép keletkezett a pesti codex sajátságos mondata. Elvitázhatatlanúl következik ebből, hogy a pesti codex irója nem Hartvik kész könyvét használta compilatiójának alapjáúl, hanem Szent-István nagy legendáját. Ezt toldozgatja Szent-István kis legendájának adataival, ezt bővíti másunnan vett följegyzéseivel, ennek hibás (legalább nézete szerint hibás) adatait javítgatja néha vakarás segítségével is. De már most ezen biztos alapból kiindulva kérdezhetjük, miért nem használta a pesti codex irója Hartvik könyvét alapul ? Hiszen a homlokirat Hartvikot mondja a mű szerzőjének ! Nincs más felelet reá, mint az, hogy Hartvik műve még nem volt kész, hanem csak akkor készült. Más szóval, mi a pesti codexet a szerző, Hartvik, eredeti kéziratának tartjuk, a többi codexeket pedig magyar másolók munkáinak. E magyar másolók a nemzetükre nézve sérelmes vagy gyalázó dolgokat, az ismétléseket, s a nézetük szerint hibás adatokat kihagyták, a IY. fejezet 8-ik pontjának Asztrikra vonatkozó tételét (tekintve azt, hogy ott a szerző maga is javított) egy kissé átalakították s ekkép aztán előállott Hartvik művének magyaros alakja. Pauler elméletével szemben tehát éppen az ellenkező elméletet állítjuk föl, s a pesti codex és a Hartvik-féle életrajz többi kéziratai közt előforduló különbségeket nem a betoldásokból, hanem a sokkal egyszerűbb, érthetőbb kihagyásokból származtatjuk. Ezen okadatolt elméletünkből mindjárt következtetést is vonunk le Hartvik művének korára. Ha a pesti codex a szerző eredeti kézirata, akkor az a szerző nem a magyar király Kálmánnak ajánlotta művét, hanem másnak. Azt irja ugyanis a pesti codex irója, azaz a szerző, hogy Szent-István sírjánál »quedam