Századok – 1892

Értekezések - PAULER GYULA: A Hartvik legendáról. 279

288 Fauler gyuIia. Felhozza Karácsonyi J. a pannonhalmi apátság kiváltságlevelét (34. 1.), melyet Szent Istvántól kapott, abban e gyerek tizedről semmi említés. Nem akarom fejtegetni, hogy a mikor a szent király »de omnibus negociis« rendel tizedet, a többi részletezés csak exemplicativ nem taxativ ; tehát abból, bogy valami a felsorolásból kimaradt, nem következik, hogy arra a rendelet nem vonatkozik ; de Karácsonyi urnák volna legkevésbbé oka és joga bármi tekintetben e pannonhalmi oklevélre hivatkozni. Osak legújabban ő volt az, ki, a mit már Batthyány Ignácz, Koller észrevettek, újra, határozottan ismételte és bebizonyította. hogy az oklevél záradéka későbbkori toldás, mert — s ez a legdöntőbb, már Benczúr által is kiemelt ok — már 1001-re teszi a pozsonyi vám egy-harmad részének birtoklását, holott ezt csak II. Béla ajándékozta az apátságnak.1) Igaz, hogy ő ennél megáll és az oklevél többi részeit valónak tartja: de nehéz elképzelni, hogy egy valódi, fontos oklevelet azzal rontsanak meg, tegyenek gyanússá, hogy hegyibe szúrnak egy hamis toldalékot. Míg ez oklevelet mint egészet tekintettük, melynek külső alakja, belső tartalma teljesen megfelel vagy legalább megfelelhet a kornak, melyben állítólag kelt : annak egyes, megfoghatatlan, meg nem magyarázható adatát el kellett fogadnunk, mert hisz oly kevéssé ismerjük Szent István korát, hogy annak viszonyaiból határozottan ellenkező véleményt levonnunk nem lehetett. De ha már most látjuk, hogy van ez oklevélnek egy része, mely rendkívüli ügyességgel utánozván a XI. század irását, a legújabb időig tévedésben tartá a tudós világot ; oly remek utánzás tehát, mint a pannonhalmi oklevél volna, lehetséges : e kisebb nehézségek súlyban, jelentőségben nyernek, és nyomós ellenvetéssé válik p. o. az, hogy beszélhet Szent István külső ellenségről, német háborúról, mely összeesett Somogymegye lázadásával, mikor minden történelmi adat arra mutat, hogy II. Konrád idejéig a legjobb barátságban volt Németországgal ?2) Nem lehet Karácsonyi J., Szent István király oklevelei, 146. s kk. U., jelesen 167. lapon és Fejérpataky, A pannonhalmi oklevél 68, 73, 103. 1. 2) Tudom, hogy Íróink a seditio inter theotonicos et ungaros szavakat a bevándorolt németekkel való liarczra szeretik magyarázni,de mellőzve azt, hogy Szent István idejében ilyen nagyobbszerű bevándorlás még nem volt, hogy a seditio általában véve zenebonát, villongást is jelent és Kálmán lí-