Századok – 1892

Értekezések - PAULER GYULA: A Hartvik legendáról. 279

a hartvik legendáról 285 másik legendájában is, mely különbözött Hartvikétól, de melyet nem birunk és felsorol a Hartvik legendán kivül hat más legendát. (30. 1.) Micsoda értéke van ez okoskodásnak, annak megitélését, mint feljebb említém, a tisztelt olvasóra bizom. Itt csak azt említem meg, hogy a hat legenda közül, a melyeket Kai-ácsonyi úr felsorol, a meglevő kicsinyben és nagyban, a kérdéses helyek nincsenek meg ; azokra tehát a pápák nem reflectálhattak. A többi négy legendát pedig Karácsonyi úr úgy hozza ki, hogy ha valamelyik Írónál valami Szent Istvánról áll, mi az ismert három vagy négy legendában nincs meg, azonnal felteszi, hogy az egy külön életirat-ból vétetett, mintha adatok Szent Istvánról csak ilynemű specialis munkákban volnának találhatók. Az általa ß) alatt említett magyar lengyel krónika tisztán Hartvikon alapszik, annak egyes részeit szorul szóra kiirja ; sajátságai közül p. o. azt, hogy Ascric Géza halála után anno quarto ment Romába koronáért, magáévá teszi : a többi históriai gallimathiast, a mi benne van, lengyel forrásokból vagy akárhonnan vette, talán részben mindent összevissza hányva — csak kigondolta. Hartvikra utalnak a nélkül, hogy belőlük külön legendára következtetést lehetne vonni a XV—XVI. század irói : Pelbart, ki nem is historikus, hanem hitszónok, a kitől tehát históriai szabatosságot, szigorú kritikát, históriai állításainak érett meglatolgatását nem várhatjuk ; a karinthiai Unrest Jakab, a ki Almost és Árpádot összezavarja, és a humanista püspök Ranzanus Y) 8). Végre a képes krónika s), vagy mondjuk Karácsonyi úrral: »a régi magyar krónika« e szavaiból: «Geicha vero divino premonitus oraculo anno dominice in carnacionis nongentesimo sexagesimo nono, quemadmodum in legenda beati Stephani regis scriptum est, genuit S. Stephanum ex Sarolth filii Gyula« csak az következik, hogy a jóslat volt a legendában, a mint az benne is van, de nem egyszersmind az évszám is, a melyből egyébiránt magából egy külön legendára következtetni még épenséggel nem lehet. Hogy egyébiránt az évszám nem a legendából vétetett, kitűnik a zágrábi illetve nagyváradi krónikákból, a melyek chronologicus adatai azonosak a nagyobb krónikákban előforduló ilyen adatokkal; ott megemlíttetnek egyes tárgyak, melyek a legendából vétettek, de a 969-iki nagyváradi króni-