Századok – 1892

III. Tárcza - Vegyes közlések - 264

264 TÁRCZA. látott világot. Balássy rövid szerkesztői nyilatkozata nyitja meg a füzetet, s ugyancsak ő közöl tanulmányt a jászok letelepedéséről s keresztyén hitre téréséről. — Végli Kálmán Domoszló monographiáját mutatja be, s Frank Károly a sajóvámosi plébánia s fiók egyházairól értekezik. A tartalmas füzetet okmányok és regesták zárják be. Az »IRODALOMTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK« mult évi 4-ik füzetével az első évfolyam befejeztetett. E tartalmas füzet anyaga három csoportba van osztva : értekezések, melyben négy nagyobb tanulmányt s Tárcza czímü rovatában öt kisebb czikket olvasunk, kritikai rovat, adattár. A szerkesztő nagy gondot fordított a változatosságra: nincs szaka irodalomtörténetünknek, az Attila mondáktól az újabb időkig, mely abban képviselve ne volna. A hun mondák összehordott anyaga felett Erdélyi Pál tart szemlét, Horváth Cyrill egy elveszett codex (az Imitatio Christi és Bonaventura fordítása) létezését constatálja, Kerékgyártó Kottaner Ilona kútfőit ismerteti s maga a szerkesztő criticai szemlét tart két »elfelejtett iró« Péczeli és Takács felett. Gazdag és érdekes az ezt követő tárcza, a kritikai rovat s adattár is. Az évfolyamot gonddal szerkesztett index zárja be. Különböző szakfolyóiratokban megjelent történelmi dolgozatok : a »LUDOVIKA AKADÉMIA KözLŐNYÉ«-ben (januári füzet) Koháry István gróf füleki várparancsnok és Magyarország országbirája rövid életrajzát közli Fülek Henrik honvédezredes. — A »MAGYAR SIÓN« januári füzetében Nogall János I. János esztergomi érsek (1205 — 23) életrajzát állítá össze, criticával s alapos kutfötanulmáuynyal. — Az ERDÉLYI MUZEUMEGYLET mult évi kiadványai utolsó füzetében közli Pór Antal tanulmányát László erdélyi vajdáról, mely külön lenyomatban is megjelent, s Gyalui Farkas érdekes adalékját Tótfalussi Kiss Miklós életrajzához, ennek postulatumát a eonsistoriumhoz az arra adott válaszszal (1698-ból). — A Délmagyarországi »ÉRTESÍTŐ« mult évi 4-ik füzetében Milleker Bódog összeállította Délmagyarország ókori régiségleleteit s Patzner István a szerkesztő a mult évi kiállítás mürégészeti csoportját ismerteti. — Az »ARMENIA« f. évi II-ik és III-ik füzeteiben Temesváry János czáfolja Siebmacher s a Magyar Nemzetségi Zsebkönyv azon állítását, hogy a ma is virágzó gróf Karácsonyi család őse azon Karácsonyi Tivadar, ki 17 18-ban nyerte nemes levelét, s közli Mária Teréziának 1749. jun. 15-e'n Karácsonyi Kristóf számára kiállított nemes-levelét, s kimutatja, hogy a gróf Karácsonyiak eitől vették származásukat. Megjegyzendő, hogy egy Karácsonyi család már Rákóczy György idejében is virágzott. VEGYES KÖZLÉSEK. — ORTVAY TIVADAR választmányi tagtársunkat a csanádi püspök felterjesztésére a szentszék történetírói érdemeire való tekintettel, t. pápai udvari kamarássá nevezte ki.