Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - DR. VÁCZY JÁNOS: A magyar irodalom története. (Irta: Bodnár Zsigmond.) 243

250 történeti irodalom. 250 kével is, a melyben a hamisítatlan magyar rhythmus oly erősen lüktet, a melyhez hasonló csak a székely népballadákban van. Sőt a Szt. Bernát hymnusainak mély költészetét sem mutatja be a maga meghatottságában s szépségeiben. Balassa Bálint egyéniségét jól színezett képben tűnteti ugyan fel, de költészetének méltatása fogyatékos, hézagos és épen nem kielégítő. Legszebb versei közül csak a Vitézek mi lehet kezdetűt tudja kiemelni különösebben, holott tudva levő, hogy szerelmi lyrája számos remeket alkotott, elegiai hangúlatú költeményei között pedig egy sincs szebb, mint a Zöld erdő harmatát kezdetű. Tinódi Ítéletét korlátoltnak tartja, a ki »messze nem lát«. Pedig ismeretes, hogy épen Tinódi volt talán az egyedüli versíró, a ki némileg helyesen fogta fel Fráter György rendkívüli tehetségét, politikai szándékait annyira, hogy még Horváth Mihály sem tartotta lealacsonyítónak az ő Ítéletére hivatkozni. Sztárai drámáit német utánzásoknak tartja s még sem meri kimondani, hogy e drámák első termékei a később oly gazdagon termő iskolai színjátékoknak. A megmaradt mysteriumokból azonban helyesen következtet azoknak régi voltára s teljesen egyetértünk vele, midőn azt írja, hogy azoknak bölcsejét aXIII. és XIV. században kell keresnünk. Az előadás módszere új és eredeti, de aligha alapszik a történeti fejlődés szigorú vizsgálatán. A középkorinak nevezett irodalom termékeiben éppen úgy, mint a reformatio irodalmában mindenütt a prózát veszi először tárgyalás alá, pedig azt hiszszük, hogy a mennyiben e töredékek ránk maradtak, a verses formájúak korábbiak, tehát előbb is volnának tárgyalandók. De még e keretben is elvéti a sorrendet, igaz, hogy felfogása más, mint eddigi irodalomtörténetíróinké. Példáúl a Szabács viadaláról szóló ének szerinte előbb keletkezett a Pannónia megvételéről szóló éneknél, s ezt Arany János és Szilády Áron ellenében nem tartja népies töredéknek, a melyet a tudákos versszerző feldolgozott vagy átalakított volna. E tekintetben az irodalomtörténetnek egy régebbi nézetét fogadja el, azt állítván, hogy a Pannónia megvételéről szóló éneket Csáthi Demeter írta, a mi egyáltalában nincs bebizonyítva sem Horvát Istvánnál, sem Bodnárnál. A XVI. század verses alakú műveit vallásosakra és világiakra osztja, de az első osztályba is soroz olyakat, a melyek bízvást a másodikba tartozhatnának s megfordítva. Hogy a legszembeszökőbb példákat említsük : Bornemisza Péternek Énekecske gyermecskék regentésére, Sziriáki Balázs deáknak Az házasoknak czímű versei és a Házasok éneki inkább a világi termékek közé tartoznak, az utolsóról maga Bodnár is azt mondja, hogy a »vallásosnál nagyobb szerepe van benne a világi elem-