Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - TAGÁNYI KÁROLY: Orosz történetirás. - II. közl. 237

TÖRTÉNETI IRODALOM. Orosz Történetírás 1891-ben. II. A mult esztendőnek azon termékei közül, melyek hazánk történetét bármely szempontból érdekelhetik, első sorban a byzánczi kutatásokat kell felemlítenünk. Itt azonban többnyire csak felsorolásukra kell szorítkoznunk, mert ezúttal történetünk szempontjából e téren mind csupa távolabbi érdekű eredmé­nyekkel találkozunk. Ilyenek p. Uszpenszkij tanulmányai : egyik (Zsurnal Min. Narod. Proszv. februári fűz.) a híres 842. évi konstantinápolyi zsinatról, mely az óhitű egyházat megszilárdí­totta; a másik (ugyanott szeptemb. és októb. füz.) a mely Byzáncznak XI. és XII. századbeli vallásos és philosophiai moz­galmait méltatja, s a nyugati scolasticizmussal igen tanulságosan hasonlítgatja össze. Közelebbről érdekelhet bennünket Bjelajef1 ) díszes illus­trált munkája a görög császári udvar szervezetéről, melyre nézve eddig csak Jules Labarte-nak (Le palais imperial de Constanti­nople. Paris. 1861) már részben elavult munkájára voltunk utalva. — Lipovszkij (Zs. Min. Nar. Proszv. novemb. füz.) a 976. évtől kezdve a X. és XI. századi görög-bolgár harczokról értekezik. Yégül kimerítő áttekintést nyújt a Byzáncz történetére vonat­kozó egész ujabb irodalomról Vaszüyevszkijz) könyve. Hozzájuk csatlakoznak Markofnuk (Ruszkíj Vjesztnyik novemb. füz.) archaeologiai kutatásai a kazárok földvárairól. Ezeknek nyomait Markof a Yoronezs folyó mentén találta meg. Területükön sűrű erdő nőtt fel azóta, de azért valamennyinek közös typusát meglehetett állapítani. A kazár földvárak min-') Bjelajef. Byzantina. Ocserki, materialyi i zamjetki po vizantij­szkim drevnosztyám. I. Obzor glavníh császtej balysova dvorcza vizan­tijszkíh cárej. S.Peterburg. 1891. •) Obozrjenyíje trudov po Vizantíjszkoj isztoriji. S. Pb. 1891. 16*

Next

/
Thumbnails
Contents